Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)
TESTAMENTUMOK
a/ Azt, hogy Dékány János legidősebb fiam számára vettem 1.000, azaz egy ezer váltócédulabeli forintokon egy szőlőt. Ezen 1.000 forintoknak intere vagy a szőlő rátája ne kivetődjön, hanem egyedül az 1.000 forintok számíttassanak rátájában. b/ Hogy amely capitalisoknak megnyerések eránt akárki ellen pert folytatok, vagy folytatni fogok, ha netalán azokat én el nem végezhetném, tehát ezennel akarom, hogy halomásom után az én gyermekeim is szinte azon jussal, mellyel én birok, folytathassák, és ha új pereket kezdeni kívánnának, kezdhessenek, akárki légyen azon adós, megnyervén pedig a tőkepénzt, azon egyaránt osztozkodjanak. c/ Nemcsak minden házi gazdaság vagy szőlőbeli edényeim, hanem mindenféle ágyi és ládabeli ruháim is akárminemüek legyenek azok, hasonlóképpen minden gyermekem egyaránt osztozkodjanak. Mely ezen codicillusom előttem és a megjelent tanúbizonyságok előtt újra felolvastatván, ezt minden pontjaira nézve helybenhagyom, és megerősítem, sőt a nagyobb hitel végett saját kezem keresztvonásával megerősítem. Ketskeméten mint feljebb. Boldog Sára tulajdon kezem + vonása. Mi előttünk, mint bíróiképpen kiküldetettek előtt: Drégely István tanácsbeli. Végh Pál hites polgár. És én előttem ezen dologra meghívott tanú előtt: Tasi János m. k. 1830-ik esztendei Augustus holnap 6-dik napján a már általam még 1821-ik esztendei Martius holnap 1-ső napján tett testamentumom és annak következésében ismét 1827-ik eszetendei Januarius 14-ik napján tett codicillusom tulajdon magam kívánságára kihozattatván, és azok a jelen lévő tanúbizonyságok előtt érthetőleg felolvastatván, megmagyaráztatván előttem. Ezekben tehát csupán azon változásokat és észrevételeket teszem, hogy mivel Dékány Mihály fiamnak két leánkái, nevezetesen Mária és Erzsébet nékem kedves onokáim néhai férjem, Dömötör János úr halomása olta szünet nélkül nálam vágynak, és amiolta már felserdültek, mind egészséges, mind pedig beteges állapotomban fárdhatatlanul szolgálatomra voltak, és vágynak. Ezen kedves onokáimnak tehát fáradhatatlan és hűségeikért, munkásságokért hagyok fejenként külön-külön 300, és így a kettőnek 600 forintokat, mely summa nekiek az egész javaimból előre fizettessenek ki. Ezen fejül, ha életemben őket ki nem házasíthatnám, azon esetre amely ágyi, ládabeli ruhákat már az ő számokra különösen eddig is szerezgettem, úgymint 4 új derékaljt, 2 új dunyhát, 7 vánkust, 5 törülközőkendőket, egy vég vásznat, 3 lepedőket, több darab ingnek való gyolcsokat, öt zsák új tollakat. Ezek nékiek úgy adattassanak által, hogy amelyekbe az említett készen levő tollbúl nem jutna, azok a közösbül friss tollal töltettessenek meg. Ezeken kívül fejős tehenem fajzásából két üsző borjút nevelek számokra, ezek is, ha férjhez menetelekig megszaporodnak is, szaporulattyaikkal együtt kettőjüknek adódjanak által. Mely ezen codicillusom előttem és a jelenlevők előtt felolvastatván, megmagyaráztatván, ezt mindenekben helybenhagyom, és tulajdon kezem keresztvonásával megerősítem.
