Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)
TESTAMENTUMOK
Mely ezen végső rendelésemet gyennekeimre nézve áldásommal bezárván, aláírásommal és pecsétemmel megerősítem. Ketskeméten die 19-ik Januarii 1829. Végh János m. p.[L. s.] Mi előttünk mint e végre meghívott és a mai napon a tanácsi gyűlésből kiküldettek előtt: Boldog Antal senator, Nagy Sándor m. p. senator, Gömöry László m. p. cancellista által. Az utolsó oldalon azonos írással: Senator nemzetes Végh János úr végső rendelése. 1829. esztendei Januarius 19-kén. Más írással: Praesentum 19-a Januarii 1829. nro. diarii judicalis 122. Újabb írással: Publicaltatott nro. diarii 940, anni 1831. die 24-a Mártii. Eltérő írással a következő jelzetek találhatók: No. 21. 1829. testament. Fasc. 1. 1829., Nro 21., 1829. Fasc. 1. 1829. Hatlapos irat, eredeti. Végh Jánosnak a végrendeletet érvényesítő pecsétje ép. A borítékot lezáró pecsét a felbontás során rongálódott. Az 1831. március 24-én kelt feljegyzés rögzíti, hogy Végh Pál örökösei a végrendeletben foglaltakat elfogadták. 54. GAVENDA FERENC TESTAMENTUMA 1829. március 9. Alól is írt Gavenda Ferenc enyészet felé hajlott életidőm által emlékeztetvén, mikor és hol történhető halálomnak bizonytalanságára, hogy mint keresztyén atyafi, barát és polgártárs utánam maradandó feleimnek most akkorra megelégedést, bátorságot és békességet, magamnak pedig hátralevő napjaimban, mint kivált halálom órájára szív és elmebeli nyugodalmat szerezzek, s ilyeténképpen a minden élőknek útjára tereh nélkül és csupán teljesített világi kötelességeimnek édes örömével indulhassak: Mátyási Anna hitvesemmel együtt szerzett s alább számlálandó keresmény javaimról természeti s törvényes szabadságom erejével, érett meggondolás után eltökéllett akaratommal és elmémnek testemnek mostani teljes épségében teszem e következendő végrendelésemet. Úgymint: Előre bocsájtván azt, hgy feleségem első férjétől, Zámbori Józseftől származott két leányait, Zámbori Annát nemes Kováts Dániel és Zámbori Rozáliát Szabó György hitestársaikat Pesten és Besztercén a német és a tót nyelvekre három három esztendőkig instructort is könnyen 150 váltóforintokra reá menő fizetés mellett tartván mellettek, taníttattam, ruháztam, tisztességesen kiházasítottam ógy, hogy mindeniknek kiházasítása mint a jegyzőkönyvemben 1812-ik esztendő május 18-káról lehet látni 2.100, azaz kétezerszáz forintokba került. Ezen kívül Zámbori Rozália Szabó Györgyné mostoha leányomnak ökrük vásárlására 900, azaz kilencszáz forintokat is adtam nemcsak, hanem minden, mind néhai Mátyási Márton fiamtól (!), mind feleségem első férjétől Zámbori Józseftől maradott ősi szerzemény, ingó és ingatlan javak, nevezetesen a város határán lévő nagyatyai mezei kertfóld, Berta féle atyai két darab szőlő, a szüretelő edényekkel együtt, úgy minden házi eszközök, felségem Mátyási Anna által az én sürgetésemre (az árvák javait egy szempillanatig sem kívánván használni) említett két leányaimnak ki és által