Kecskeméti testamentumok IV. 1821–1848 - Forrásközlemények 8. (Kecskemét, 2004)

TESTAMENTUMOK

ÖZVEGY RÚZ ISTVÁNNÉ SZLABEY JUDIT TESTAMENTUMA 1828. december 5. Én, Alább is írt Szlabey Judit, néhai Rúz István férjem elmaradott özvegye, előttem tartván az emberi [életnek] múlandóságát minek utána Istennek kegyelméből ez életben 80 esztendőket eltöltöttem volna, gyengélkedő egészséggel ugyan, de ép elmével bírván, nehogy talán holtom után gyermekeim között viszálykodás történjen, Istentül nyert kevés javaim eránt e következendő végső rendelést teszem, úgymint: Előre bocsájtván azt, hogy néhai Rúz István férjem tett ugyan az 1802-ik esztendő április 20-kán az én sérelmemmel végső rendelést, de az soha foganatba nem ment s nem mehetett, mivel a leányaimat annak értelme szerént ki nem elégíthettem, a nagy teher és temérdek sok költség miatt is a marhákat, juhokat, amelyeket a megboldogult férjemmel szerzettem, eladtam. Az épületek reparátiójára készített és az eladott jószág árának is egy részét, összesen 3.300 forintokat, amint az időről emlékezem az 1804-ik esztendő áprilisban Rúz Mihály fiam tőlem interesre és visszafizetés mellett vette fel, és azt 600 forintokon kívül máig sem fizette vissza. De az 1819-ik esztendő május 22kén azon testamentumtól mind én, mind gyermekeim formaliter ez egyezség által is elállottunk. Ezek szerént több rendbéli javakat Rúz Mihály és István fiaimnak ki- s általadtam volna, csupán csak azon javaim eshetnek ezen testamentumi rendelés alá, melyek az említett egyességben nem érdekeltetnek, s amelyeket fiaimnak által nem adtam, a' honnan: 1- ör, Azon 3.300 forintok és e felvételek napjától járó intereseik eránt, amelyekkel Rúz Mihály fiam, kivévén a már lefizetett 600 forintokat, mind e mai napiglan tartozik, azt rendelem, hogy a capitalis summából 400, azaz négyszáz forintok legyenek István fiamé, a többi summát pedig és minden interest osszák fel egymás közt minden leányaim egyelőén. 2- or. Azon 430 forintból váltócédulában, melyekkel a fertályonként fizetni szokott pénzemből István fiam adós maradott, de amely summának lefizetése Rúz Mihály fiamra háramlott, hagyok Eszter leányomnak 200 forintokat, Máriának pedig 230 forintokat. A két szobáimban lévő 2 nyoszolyáim, azokban ágyruháim, 1 kanapé, a nagy láda ruhákkal együtt, bőrszékek, asztalok, almáriomok, mindenféle házi és konyhabeli eszközeim, ruháim s egyéb akármely ingó vagyonaim légyenek Eszter és Mária leányaimé, akik is, kiváltképpen Mária leányom engemet hűségesen s közelebbről dajkáltak s ápolgattak. Végtére pedig tapasztalásom után szükségesnek láttam e következendőket is megemlíteni, hogy az Egyházi féle épületet, melyben most lakom, Rúz Mihály fiam alkudta ugyan meg, és az árát 1.000 forintokban kifizette, de a summa az én pénzem volt, és én adtam ki fizetés végett Mihály kezébe. És azt, hogy az 1816-ik esztendő október 20-ik napján Gömöry János vőm és Rúz Mária leányom neveik aláírásokkal költ contractusban lévő 4.300 forintokat soha nem adtam, és azzal ők nékem soha sem tartoztak, nem is tartoz-