Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
" Pontosabb bibliográfiai adatot nem tudtunk kideríteni. 12 Nas kalendár na rok... Kiadja a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége 1950-. Budapest. Megjelenik évenként. 13 Narodni Kalendar. Kiadja a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége 19461990. Budapest. Megjelenik évenként. Utóbb: Hrvatski kalendar. 14 Calendarul nostru. Kiadja a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége 1953-1991. Budapest. Megjelent évenként. Utóbb: Calendarul românesc. 15 Lásd a 6. dokumentum 4. számú jegyzetét. 16 Lásd a 6. dokumentum 2. számú jegyzetét. 17 Lásd az 1. dokumentum 4. számú jegyzetét. 18 Lásd a 6. dokumentum 5. számú jegyzetét. Libertatea Nostra 1950-1956 között román nyelvű hetilap. 1957-től Foaia Noastra címmel jelent meg. 19 Lásd az 5. dokumentum 5. számú jegyzetét. 20 Lásd a 9. dokumentum 5. számú jegyzetét. 14. Budapest, 1954. november 20. Az MDP Tudományos és Kulturális Osztályának tájékoztatója a német nyelvű oktatás kialakításáról Közismert tény, hogy a cári Oroszország mellett Ausztria-Magyarország is a nemzeti elnyomás elriasztó iskolapéldája volt. Horthy Magyarországa is a nemzetiségi konfliktusok gyújtópontja maradt. Ez érthető is, mert amint Sztálin elvtárs tanítja: „A kapitalizmus létezése nemzetiségi elnyomás nélkül éppen olyan elképzelhetetlen, mint amilyen elképzelhetetlen a szocializmus az elnyomott nemzetek felszabadítása nélkül, a nemzetiségi szabadság nélkül". Nálunk ez a sztálini tétel abban jutott kifejezésre, hogy a Horthy-uralom idején az egymást felváltó burzsoá-reakciós kormányok féktelen uszítást folytattak az ország határain belül élő nemzetiségek, valamint a szomszéd államok ellen. Hazánk dolgozói saját bőrükön tapasztalhatták, hogy milyen borzalmas sebeket okoz a nemzetiségi gyűlölködés. A második világháborúban a dolgozók sokmilliós tömegei felismerték a reakciós kormányok nacionalista uszításait. Felismerték, hogy a nacionalista jelszavak a kizsákmányolók érdekeit szolgálják. A nemzetiségek elleni uszításon belül Hitler uralomra jutása után különleges helyzet alakult ki az akkori Magyarországon. Hitler nyíltan kijelentette, Rauschning 1 danzigi szenátusi elnöknek, hogy nem fogja tűrni Magyarország önállóságát. Hitlernek ez a kijelentése könyv formájában is megjelent, s mint ilyen, Magyarországon is ismeretes volt. Az ilyen kijelentések, a Volksbund magyarországi megszervezése és működése, az országunkat ért óriási háborús károsodások következtében súlyos ellentétek alakultak ki hazánk demokratikus érzelmű magyar és német lakossága és a nemzetiszocialista beállítottságú volksbundista csoportok között.
