Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

1970-től a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezetnél szaktitkárhelyettes. 1954-1956 között az MDP KV tagja. 3 Keleti Ferenc (1910-1979). Eredeti szakmája betűszedő, 4 gimnáziumot végzett. 1932-től a Csehszlovák Kommunista Párt losonci szervezetének tagja. 1938-ban és 1940-ben letartóztatják, ekkor 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre ítélik, amit Szegeden tölt ki. 1945-ben Losoncon a Csehszlovák Kommunista Párt helyi szervezetének titkára. 1945 áprilisától 1946-ig már az MKP KV szervezési instruktora, 1946-1950 között a Békés Megyei Pártbizottság titkára. 1950-1955 között előbb az MDP KV Adminisztratív Osztályának vezető helyettese, majd vezetője. 1956-1959 között bukaresti követ, ezt követően a Pest Megyei Tanács VB elnöke. 1964 márciusától egy ipari vállalat igazgatója, 1964-ben egészségi okokból nyugdíjazzák. 4 Krajcsik Mihály (1909—). Kőműves, majd rajzoló, építésvezető, technikus. 1945-től párttag, 1946-ban Gyöngyösön az MKP függetlenített járási titkára. 1949-1956 között a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára. 1956-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, 1956-57-ben a szófiai, 1959-60-ban a varsói nagykövetségen teljesített diplomáciai szolgálatot. 1960-1966 között a pozsonyi főkonzulátus vezetője, 1966-tól a Külügyminisztérium európai szocialista országokkal foglalkozó területi osztályának helyettes vezetője, 1968-1972 között ulánbatori követ. 5 Személyére vonatkozó egyéb adatot nem találtunk. • „Vyletel vták..." Zbierka slovenskych l'udovych piesni v Madarsku. („Felszállott a madár...". Magyarországi szlovák népdalok gyűjteménye). Budapest, 1955. Zeneműkiadó. 157. 7 Lásd az 1. dokumentum 4. számú jegyzetét és a 6. dokumentum 2. számú jegyzetét. 12. Budapest, 1954. október 21. Kálmán György

1 feljegyzése a nemzetiségi oktatás helyzetéről TITKOS! 9897mik. Az Oktatásügyi Minisztérium munkájában - az illetékes osztály kivételével a nemzetiségi oktatással való törődés nagyon hézagos és esetleges. A minisztérium ezért a Kollégium

2 napirendjére tűzte ennek a területnek a megvizsgálását. A tájékoztatás érdekében szükségesnek tartom néhány kérdés kiemelését. 1.) A hazánkban élő nemzetiségi lakosság számáról nincsenek megbízható adataink. A KSH adatai szerint 1949. január l-jén 6498 fő volt a nemzetiségi lakosaink száma. Ezt a számot 7-8-szor meghaladja a Népművelési Minisztérium nemzetiségi osztályának, valamint a Belügyminisztérium becslési száma. A háború után hosszú időn keresztül nemzetiségi lakosságunk tartózkodó volt, és ezért a népszámlálás alkalmával igen sokan praktikus érdekekből kifolyólag magyarnak vallották magukat. Ez a helyzet zavarólag hat oktatásügyi szerveink irányító és főleg tervezőmunkájára. Különösen a német ajkú lakosságunknál van jelentős különbség a KSH és a becslési adatok között (3347-250 000).