Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

NaSa Sloboda. Organ Sväzu Demokratickych Slovákov v Madarsku. Budapest. Indult: 1949. január 14. Megjelent kéthetenként, 1949. április 7-től hetenként. Felelős szerkesztő: Boldoczki János, 1950. július 14-től: Keleti Ferenc. Melléklap: Nas Pionier. Lásd az 5. dokumentum 5. számú jegyzetét. Nase Novine. Organ juznih Slavena u Madarskoj. 1947. október 18.: Organ demokratskog saveza juznih Slovena u Madjarskoj, 1952. január 10.: List juznoslovenskih trudbenika u Madjarskoj. Budapest. Indult: 1946. október 20. Megjelent 1947. január. 15.: hetenként. Felelős szerkesztő: Rob Antal, 1948. augusztus 7-től: Hovan András, 1952. július 10-től: szerkesztőbizottság, 1953. január 8-tól: Matec Ivan. 1957. október 3-tól Narodne Novine címmel jelent meg, s a „Danica" gyermekrovattal bővült. Libertatea Noasträ. Informativul uniunii culturale a românilor din Ungaria, 1953. február 15.: Organul uniunii culturale a românilor din Ungaria. Gyula. 1951. január 15. és 1953. december 21. között megjelent havonként, 1951. december: havonként kétszer. Felelős szerkesztő Pomucz Petru, 1952. augusztus 15-től; Moldovan Ilie. Melléklapja: Vocea Tineretului. 1957-től Foaia Nostra címmel jelent meg. Lásd az 5. dokumentum 5. számú jegyzetét. 7. Budapest, 1953. június 23. Feljegyzés a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya részére a német ajkú lakosság között Baranya megyében folytatott politikai munkáról SZIGORÚAN BIZALMAS

! Készült 4 pld-ban. Baranya megye lakosságának mintegy 14-20%-a német ajkú. Többségükben a megye délkeleti részében laknak. Az 1945-ös kitelepítések ellenére ma is sok község lakosságának 40-70%-át alkotják. Igen jelentős a számuk a megye székhelyén, s állandóan növekszik számuk az új Komlón, a pécsi bányaüzemekben, az állami gazdaságokban. Helyzetüket igen nagymértékben befolyásolja 3 tényező: 1.) A felszabadulás előtt nagy számban voltak tagjai Volskbundnak, 2.) a felszabadulás után a német lakosság csaknem 90%-a vagyonkorlátozás alá esett, 3.) egy részüket kitelepítették, a kitelepítettekkel nem szakadt meg minden kapcsolat. Mindhárom tényez ő megnehezíti a közöttük folyó politikai munkát, melynek jelentőségét pártszervezeteink még ma nem látják helyesen. A múlt szervezettsége és a vagyonkorlátozás olyan egységet teremtett, amelyet eddig csak minimális mértékben sikerült megbontani a pártszervezetek politikai munkájával. Ma a Baranya megyei német lakosságot a politikai passzivitás, az elkülönülés jellemzi. „Egymás között" a munkában (tsz vagy állami gazdaságok brigádjai), az ebédnél, munka közben, a szórakozásban stb. a jellemző magatartásukra. A németek közötti egységet tovább kovácsolja, szilárdítja a telepes magyarok magatartása. A telepes magyarok attól