Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

lista országokban nacionalista tendenciák tűntek fel, nálunk - annak felismerése alapján, hogy a nemzetközi kapcsolatok intenzívebbé válásával, a nemzetiségi kérdés jelentősége fokozódott - mindinkább előtérbe került az a tendencia, hogy nemzetiségi politikánk a szocialista nemzetek és államok közeledését, barátságuk elmélyülését segítse elő, s ezzel a szocialista világrendszer erősítésének szerény tényezőjévé váljék. Azt, hogy párt-, állami, társadalmi szerveink szervezeteink mennyire komolyan vették, napirenden tartották, ösztönözték és ellenőrizték ezeknek a határozatoknak a végrehajtását, arról az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottságának 1969. augusztus 5-i, a nemzetiségi szövetségek kongresszusairól szóló állásfoglalása is tanúskodik, amely különös súllyal szorgalmazta a nemzetiségi szövetségek külföldi kapcsolatainak bővítését, a szomszédos szocialista országok kulturális szervezeteivel, az érvényes államközi szerződések keretében. A megyei pártbizottságok és a tanácsok végrehajtó bizottságai 1968 óta többségükben kétszer foglalkoztak megyéjük nemzetiségi problémáival. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatban fogalmazta meg a népfront mozgalom nemzetiségi feladatait, valamint tisztázta a Hazafias Népfront és a nemzetiségi szövetségek közti viszonyt, mint politikai-tartalmi kapcsolódást, amely a területi munkában, közös akciókban valósul meg. A Népfront választott testületei és apparátusai országos és megyei szinten az állami szervekkel s a nemzetiségi szövetségekkel összeegyeztetve fokozták nemzetiségi tevékenységüket. Maguk a nemzetiségi szövetségek is jelentős részt vállaltak a határozatok végrehajtásából. Ugyanez elmondható a Művelődésügyi Minisztériumról, amely 1968 októberében újjászervezte az önálló, egységes Nemzetiségi Osztályt mint a nemzetiségi közművelődés, az oktatásügy feladataiban illetékes szervet, és megbízta azzal, hogy gyakorolja a minisztérium felügyeleti jogát a nemzetiségi szövetségek felett. Azóta a vonatkozó határozatok végrehajtása állami vonalon jórészt a Nemzetiségi Osztály tevékenységének kereteiben koncentrálódott, amely a minisztérium többi osztályaival együttműködve külön is ösztönzést adott a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásának, a nemzetiségi oktatás és közművelődés továbbfejlesztésének, a nemzetiségi szövetségek demokratikus tevékenysége kiterjesztéséhez szükséges jogi feltételek megteremtésének. Miközben a párt-, állami és társadalmi szerveink, szervezeteink segítették a párthatározatok megvalósítását, néhány olyan fontos politikai állásfoglalás született, amely nemzetiségi politikánkra irányította a közvélemény figyelmét, így az MSZMP X. kongresszusa megállapította: „A Hazafias Népfrontmozgalomban részt vesznek hazánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is, akik társadalmunk egyenrangú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szocialista hazát".

4 A Magyar Népköztársaság