Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
További feladatok A Központi Bizottság határozatát végrehajtó oktatáspolitika az elsorolt nehézségek ellenére is föltétlenül jó nyomon jár, amikor a nemzetiségi szórványok beolvadásának folyamatát a nemzetiségi oktatásügy fejlesztésével megállítani vagy legalábbis lassítani igyekszik. Államainknak, jó együttélésük és együttműködésük segítésére, nagy szüksége van müveit és öntudatos, államhü és egyenrangú nemzetiségi polgárok tömegeire. E helyes törekvések azonban magukban hordoznak egy veszélyt is. Azt, hogy nemzetiségi polgáraink egy részében - a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemének egyaránt megfelelő „nemzetiségi" tudat helyett - esetleg valamiféle - kifelé húzó - „nemzeti" öntudat alakulhat ki e kérdések mai újrafelvetése nyomán. Néhány jelentés céloz erre (az egyik tévesen - szinte célként említi); s az ilyen jellegű tendenciák egyik-másik nemzetiségünk esetében kívülről is könnyen kaphatnak tápot. Ezzel a veszéllyel természetesen csak a marxista elmélet és a lenini nemzetiségi politika alapján szállhatunk szembe. Nyilvánvalóan tovább kell erő síteni a nemzetiségi oktatásügyünknek mind számszerű, mind pedig minőségi fejlődését. Kiemelt feladatként kell kezelni a nemzetiségi pedagógusok ki- és továbbképzését; s ennek keretében - a részben nemzetiségi tannyelvű iskolákban - nem nyelv szakosok szaknyelvi képzettségének erősítését. - Megfontolandó volna, hogy az anyanyelvet is oktató (bár egyébként magyar tannyelvű) iskolákban nem volna-e célszerű emelni a magyarul tanított tantárgyak tanárai között is - megfelelő ösztönzőkkel - a nemzetiségi származásúak számát. Ez egyrészt többoldalúvá tehetné az anyanyelvi kultúra ápolását (pl. a szaktárgyak anyanyelvi terminológiájának szakköri tanításával), másrészt szorult helyzetekben segítene megoldani az anyanyelvi oktató helyettesítését is. A hazai nemzetiségi öntudat kialakítása, és a máshová húzó, hamis „nemzeti" tudat veszélyének elhárítása érdekében viszont megvizsgálandó volna: helyes-e az a gondolat, hogy a felsőoktatási szinten nyelvországukban tanuló fiatalok egy része ne magyar állami ösztöndíjat vigyen magával, hanem az érintett szomszédos államét élvezze. 5 - Az alsó- és középfokú oktatásban pedig az volna gondosan megfontolandó, hogy a magyarországi nemzetiségi iskolákban a kiegészítő történelmi oktatásnak mi legyen a tárgya. Célszerűbbnek látszanék, ha Magyarország története mellett nem Jugoszláviáét, Csehszlovákiáét, Romániáét és Németországét tanítanánk, hanem a szerb, illetőleg a szlovén, illetőleg a szlovák, illetőleg a román stb. nép történetét; aminek a magyarországi nemzetiségi tanulók valóban maguk is részei, illetőleg részesei.
