Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A felszabadulás után a családi gazdaságok vagyonátlaga 10 holdra csökkent le, a kitelepítések száma jelentős volt (pl. Szülőkből 60-70, Ecsenyből 25-30 család). Ezek a családok az NSZK-ba, NDK-ba települtek, de közülük többen Ausztriába, Angliába is kerültek. A kitelepítettek elhagyott gazdaságait felvidéki telepesek foglalták el. Mintegy 150-re tehető azoknak a családoknak a száma, akik a felszabadulás után önkéntesen távoztak el. (Közülük többen a Volksbund helyi vezetői voltak.) b) A termelőszövetkezetek szervezése konszolidálta a vegyes községek társadalmi, gazdasági helyzetét. Megszüntette a telepesek és a német lakosság között lévő, egyébként is minimális számú tulajdonjogi vitákat. (A szövetség illetékesei szerint jelentősebb problémák e vonatkozásban megyénkben nem is vetődtek fel.) A termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei kb. megfelelnek a megyei átlagnak. Egyes helyeken, pl. Szulokban, Mikében meg is haladják azt. Megyénk német lakói dolgos, jószándékú emberek. Szívesen dolgoznak a termelőszövetkezetekben, a szocialista rendszert ezzel hathatósan támogatják. Egyéni boldogulásuk is biztosított, anyagi létük megalapozott. (Pl. Szulokban 36 autó, 130 tv, 90 hűtőszekrény, 50 gáztűzhely van.) Politikai aktivitásuk is javul, egyre többen vesznek részt a közéletben. (Pl. Ecsenyben 6 tanácstag, 2 pártvezetőségi tag német.) A helyi vezetésben kellő számban képviseltek, bár itt már szinte nem is vetődik fel a kérdés nemzetiségi oldala. (Pl. Szulokban a tanácstagság 50%-a német járási tanács és pártbizottsági tagjuk is van.) A tendencia ellenére is megállapítható, hogy sokan még mindig túlzottan óvatosak, kerülik a nyílt állásfoglalást. Ebben feltétlenül szerepe van az NSZK-beli rokonságnak, a kölcsönös látogatásoknak és nem utolsósorban a háború utáni kitelepítések emlékének. Ellenséges jellegű megnyilvánulások azonban sehol sem tapasztalhatók, sőt nem egy esetben nyugati rokonaikkal szemben is hangoztatják társadalmi rendszerünk magasabbrendűségét. c) Nemzetiségi hovatartozásukat részben nyelvük, részben szokásaik, népi kultúrájuk őrzi - csökkenő intenzitással. Iskolai nyelvoktatás már hosszú évek óta csak Szulokban van az általános iskola felső tagozatában, osztályonként 3-3 órában. A szülők több esetben ennek a megszüntetését is kérték. Az iskola orosz nyelvet nem oktat, s ezért a középiskolába kerülő gyermekeik hátrányos helyzetbe kerülnek. (A jövő tanévtől kezdve orosz szakkör működtetésével kívánnak e helyzeten változtatni.)