Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az alapvetően pozitív légkör mellett találkozunk negatív megnyilvánulásokkal is. A német lakosú községekben az utóbbi időkben erősödött az NSZKból irányított propaganda. A beutazó kitelepítettek és disszidensek az itt-tartózkodásukat felhasználják a nyugati életforma hirdetésére. Szendehelyen az egyik beutazó a község hangoshíradóját akarta igénybe venni azzal a céllal, hogy üdvözli rokonait és ismerőseit. A rokoni látogatásra kiutazó személyeknek az NSZK kormánya a jelentkezés alkalmával 60-90 márkát ad - útiköltség-térítés, költőpénz címén. Az összeg átvételekor hosszabb szöveget tartalmazó nyomtatványt íratnak alá. A második világháborúban elesett SS-ek után nyugdíjban részesítettek száma húsz főre emelkedett. A nemzetiségek és a magyar lakosság viszonya A nemzetiségek és a magyar lakosság együttélése zavartalan. A párt-, állami és társadalmi szervek vezetői a munkájuk és magatartásuk alapján egyenjogú állampolgárként kezelik a nemzetiségi lakosokat. A párt és állami irányításban a községi és járási szinten a nemzetiségek megfelelő számban vannak képviselve. A községi választott vezetőknél a rátermettség mellett érvényesülnek a nemzetiségi szempontok is. A 24 vegyes lakosú községünkben 15 párttitkár, 14 tanácselnök, 12 KISZ-titkár nemzetiségi. A járási bizottságokban 8, a megyei tanácsban 1, az országgyűlésben a megyéből 1 nemzetiségi foglal helyet. Ez az arány jó, de egyes helyeken, elsősorban a két német községben javításra szorul. A nemzetiségek egyenjogúságának gyakorlati megvalósulása nemcsak a vezetés szintjén biztosított, hanem a lakosság széles körében is megmutatkozik. Ma már csak elszigetelt jelenségként találkozunk a nemzetiségeket lebecsülő véleménnyel. A fiatalok körében pedig teljesen ismeretlen a nemzetiségek szerinti megkülönböztetés. Ennek egyik mércéje, hogy a vegyes házasságok ma már nem jelentenek problémát. A nemzetiségek közül egyre többen végeznek felsőbb iskolát. A magasabb végzettséget szerzett szlovák vagy német anyanyelvű fiatalok közül viszont csak kevesen vállalják a munkát nemzetiségi községekben. Ennek egyik oka, hogy nem foglalkozunk velük céltudatosan, nem adunk ezzel a szándékkal számukra ösztöndíjat. Sok helyen hiányoznak a letelepedés elemi feltételei is, pl. lakás stb. Nagy elszívó hatást gyakorolnak rájuk azok a pályák, ahol nyelvtudással nyelvpótlékot kapnak. A szlovák és a német szövetségekkel nemzetiségi lakosságunknak intenzív kapcsolata van. A szövetségek vezetői időnként látogatást tesznek az egyes községekben. Az elmúlt évek során jó együttműködés alakult ki a szövetségek és a járási, megyei irányító szervek között. Különösen kiemelkedik ezen a területen a Hazafias Népfront megyei bizottságainak tevékenysége.