Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A nemzetiségek között folytatott tevékenységünk további javítása érdekében a következő feladatokat javasoljuk megoldani. 1. A párt, az állami, a társadalmi szervek vezetői, kommunista aktívái a lakosság körében továbbra is tudatosítsák, hogy a magyar és a nemzetiségi lakosság testvéri együttműködésének az alapját a párt következetes internacionalista politikája, az általános gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésünk, a szocialista demokrácia kiszélesedése képezi. A legszélesebb körökben magyarázzák, hogy a lakosság között a nemzetiségek további anyagi és szellemi felemelkedéséhez, a szocialista építés terén elért eredmények adják az alapot. Ebből kiindulva változtassák minden téren a gyakorlati tevékenység alapjává: az emberek megítélésének és értékelésének mércéjévé a szocializmus építésében kifejtett munkát, az állampolgári kötelesség teljesítését. Határozottan lépjenek fel minden olyan nyílt vagy burkolt megnyilvánulás ellen, amely a nemzetiségek megítélésénél a szocialista elveket mellőzve nemzetiségi szempontokból indulnak ki. Ugyanakkor ítéljék el a proletár internacionalizmust a napi politika függvényévé változtató, nemzetiségi politika szerepét lebecsülő, a nemzetiségek helyzete iránt közömbös magatartást. 2. Az állami és társadalmi szervek a községpolitika kialakításánál, elbírálásánál következetesen érvényesítsék, hogy a vegyes lakosú helységek azonos szinten legyenek a hasonló jellegű (földrajzi település, nagyság), magyar lakosú községekkel. A közigazgatás rendezésénél az általános követelményeknek alárendelve a lehetőségekhez mérten vegyék figyelembe a nemzetiségek sajátos igényeit is. 3. A művelődésügyi irányító szervek vezetői a jelentősebb számú nemzetiségiek által lakott községekben az óvodai és iskolai oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek fokozatos javítása mellett fordítsanak nagyobb gondot a gyermekek anyanyelvi oktatására. a) Vizsgálják meg a nemzetiségi óvodák létesítésének lehetőségeit, és ahol a feltételt biztosítani tudják, 1970-től működtessék is. b) Az általános iskolákban érjék el, hogy a családon belüli nyelvi érintkezésben nagyobb részben szlovákul vagy németül beszélő tanulók részesüljenek anyanyelvi oktatásban. c) Az anyanyelvi oktatás folyamatossá tétele érdekében ösztöndíj adásával, az anyagi feltételek (lakás, rendkívüli előléptetés) javításával is növeljék a nemzetiségi nyelvet beszélő pedagógusok arányát. d) Az általános iskolák további körzetesítésénél vegyék figyelembe az anyanyelvi oktatást is. Ahol a körzetesítés következtében a felső tagozatos tanulók magyar lakosú községekben levő iskolába járnak, keressék meg a lehetőségét az anyanyelvi oktatásnak. e) A balassagyarmati gimnáziumban vizsgálják meg milyen lehetőségek vannak a szlovák nyelv második idegen nyelvként való bevezetésére. f) Vizsgálják meg a szlovák anyanyelvi oktatás szakfelügyelőjének munkáját, hogyan lehetséges hatékonyabbá tenni (területcsökkentés stb.).