Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Több érdekelt megyében (Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád, Vas, Zala) a filmbemutatókat nemzetiségi jellegű rendezvényekkel és általános kulturális tevékenységgel kapcsolják össze. A nemzetiségi kultúra ápolásának és terjesztésének legalkalmasabb formája évenként és nemzetiségenként 6-7 alkalommal - közkedvelt többnapos országos kulturális körút. A körutakon a legjobb nemzetiségi és vegyes összetételű műkedvelő művészeti együttesek szerepelnek, nemzetiségi és magyar nyelvű műsorral. A műsort megelőzően kétnyelvű politikai előadás hangzik el aktuális kérdésekről. Ilyenkor a megyei, járási párt-, tanács-, illetve népfrontszervek képviselői rendszerint maguk is felszólalnak. A helyi műkedvelő csoportok anyagi ellátottsága általában jó. A tanácsok részéről költségvetési támogatásban részesülnek, emellett a szövetségek is biztosítanak számukra anyagi segítséget. A hazai nemzetiségek művelődését segíti a határ menti kulturális kapcsolatok fejlődése, továbbá a Budapesten működő Csehszlovák Kultúra, illetve NDK Kultúra is. Egészében elmondható, hogy a magyarországi nemzetiségek kultúrájának ápolása - szocialista államunk segítségével - igen jó lehetőségekkel rendelkezik és szép eredményeket mutat fel. A marxi-lenini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításának egyik legfontosabb területe a nemzetiségi anyanyelvű oktatás biztosítása. Gondozásának módja és a reálisan jelentkező igények kielégítésének mértéke hatással van a nemzetiségi lakosság körében folyó politikai és kulturális munka eredményeire. Népi demokratikus rendszerünk elévülhetetlen érdeme, hogy létrehozta, megszervezte a különböző nemzetiségek iskolahálózatát, elősegítette a nemzetiségi értelmiség káderfejlődését, és ezzel megteremtette az anyanyelvű kultúra ápolásának és továbbfejlesztésének alapjait. Az anyanyelvű oktatás jelenleg kétféle iskolatípusban folyik: nemzetiségi tanítási nyelvű és nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolában. A tannyelvű iskolákban csak a reál tantárgyakat tanítják magyar nyelven, a többit a tanuló anyanyelvén. A nyelvoktató iskolákban heti 3 illetve 4 órában folyik az anyanyelv oktatása. Jelenleg kb. 1250 óvodáskorú gyermekkel foglalkoznak az óvodák anyanyelven is. Evenként közel 2200 tanuló jár a tannyelvű és 20 000 a nyelvoktató általános iskolákba. A 7 nemzetiségi tanítási nyelvű gimnáziumban kb. 800 középiskolás tanul. Évente 200-nál többen szereznek kétnyelvű érettségi bizonyítványt. A felszabadulás utáni első érettségi vizsgák (1953) óta közel 1600 nemzetiségi tanuló kapott kétnyelvű érettségi bizonyítványt. A tannyelvű általános és középiskolai tanulók közül évente kb. 1300 tanuló nyer elhelyezést diákotthonban, illetve kollégiumban.