Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

1. A szlovák, délszláv és román iskolahálózat számszerű fejlesztése - az óvodák kivételével - lényegében befejeződött. Súlyos elmaradás mutatkozik azonban a német iskolahálózat fejlesztésében. Nincs német gimnázium, tanítóképző, s a pedagógiai főiskolán nem folyik német nyelvű tanárképzés. Kevés a német nyelvű általános iskolák és óvodák száma. 2. A nemzetiségi iskolákban a tanulmányi eredmények lassú emelkedést mutatnak. Altalános problémát jelent a beszédkészség, a helyesírási és fogalmazási készség fejlesztése. Az általános iskolákban jelentkező nehézségek egyik oka, hogy kevés a nemzetiségi óvoda, s az óvodai munka fontos kérdései kidolgozatlanok (pl. az anyanyelvi nevelés kérdése). Sok probléma van a hazafias nevelés területén. Nehezen találják meg a pedagógusok a nemzetiségi nyelv oktatása közben a magyar haza szeretetére és a proletár internacionalizmusra nevelés helyes tartalmát, módszereit. Bizonyos elszigetelődés tapasztalható a magyar és nemzetiségi tanulók között. 3. A nemzetiségi iskolahálózat fejlesztésében s az iskolai oktató-nevelő munkában jelentkező nehézségek a legszorosabban összefüggnek az alábbiakkal: a) A nemzetiségi iskolák érvényben lévő tantervei a már megírt tankönyvek alapján készültek el, ezért nem adnak egységes, átgondolt alapot az oktatási-nevelési célkitűzések megvalósításához. A tantervek nem veszik megfelelően figyelembe a sajátos nemzetiségi jelleget, az anyag általában túlméretezett. Jelentős eredmény a nemzetiségi iskolák részére a felszabadulás óta kiadott 194 tankönyv és tankönyvpótló jegyzet. Egyes osztályokban azonban - különösen a középiskolákban - még ma is van tankönyvhiány. A nemzetiségi nyelv- és olvasókönyvek általában nehezek, nem veszik eléggé figyelembe a gyermek életkori sajátosságait, értelmi színvonalát. b) A nemzetiségi nyelven való oktatás megkezdéséhez szükséges tanerők biztosítását szolgálta az 1 éves nemzetiségi nevelőképző tanfolyam , a nemzetiségi szakérettségis tanfolyamok, majd a tanítóképzők és pedagógiai főiskolák nemzetiségi tanszékeinek létrehozása. Megoldatlan ezideig a német pedagógusképzés, továbbá a nemzetiségi óvónőképzés. Az OM tett erőfeszítéseket a nemzetiségi iskolák pedagógusainak továbbképzése érdekében (szaktanárképzés, nyári tanfolyamok Csehszlovákiában, Romániában), azonban - ideológiai és szakmai tovább-