Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Az első három szövetség kezdetben alapszervezetekkel rendelkező tömegszervezet volt. Ez a szervezeti forma nem volt helyes, az alapszervezetek fokozatosan megszűntek, ma lényegében a Népművelési Minisztériumhoz tartozó kulturális hivatalok, amelyek állami kulturális szervek feladatát látják el. Ma a szövetségeknek nincs kielégítő kapcsolatuk a nemzeti kisebbségi dolgozókkal, nem közvetíthetik kielégítőn a párt politikáját feléjük. II. 1. A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás a pártmunka elhanyagolt területe. Egyes pártbizottságok és pártszervezetek tettek ugyan néhány intézkedést, de ez csak kampányjellegű volt. Sok esetben a pártbizottságok is tanácstalanok voltak ebben a kérdésben. A KV-tól sem kaptak rendszeres segítséget ehhez a munkához. Pártszerveink és pártszervezeteink nem látták világosan, hogy a hiányos politikai munka és a kisebbségek iránt tanúsított közönyösség milyen nagy károkat okoz egész politikai életünkben. A kisebbségek (különösen a németek) bizalmatlanok rendszerünkkel szemben, ami politikai passzivitásban nyilvánul meg. a) A kitelepítések és vagyonelkobzások még ma is éreztetik hatásukat. Véleményüknek - főleg a parasztok - nem adnak nyíltan hangot. Gyűlésekre, politikai megmozdulásokba nehéz bevonni őket. Gyermekeiket nem adják német nyelvű iskolába. A délszláv nyelvű lakosság politikai magatartását nagyban befolyásolta a Jugoszláviával való megromlott viszony és az ezzel kapcsolatos intézkedések. A normalizálódás viszont igen jó hatással van rájuk. b) Van bizalmatlanság a magyarok részéről is, különösen falun. A volksbundista, soviniszta németekről alkotott véleményt kiterjesztik minden németre. Éles ellentét van a volt német vagyonhoz juttatott telepesek és e vagyon régi gazdái között. Sok helyen bizalmatlanul kezelték a délszláv dolgozókat is. c) A politikai passzivitáson túlmenően ellenséges megnyilvánulások is tapasztalhatók. Elénk levelezés folyik a kitelepített német rokonokkal, ennek következtében gyakran terjednek el a valóságnak meg nem felelő hírek vagy ellenséges uszítások népi demokráciánk ellen. 2. Sok esetben párt- és tanácsszerveink félve a nacionalizmus vádjától, nem folytatnak osztályharcot a nemzetiségi kulákok és osztályidegen elemek ellen. Ezt a nemzetiségi kulákság igyekszik kihasználni az osztálykülönb-