Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ség elhomályosítására. Ugyanakkor a nemzetiségi kulákságot érintő rendeleteket, intézkedéseket az ellenség úgy tünteti fel, mint a nemzeti kisebbségek elleni intézkedéseket, s ezzel szítja a nemzetiségi ellentéteket. 3. A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás igen sokoldalú politikai munkát követel. Pártszerveink nemigen törődtek ezzel a kérdéssel. Nem őrködtek, hogy állami szerveink betartsák a már meglévő kisebbségek érdekeit szolgáló helyes törvényeket, s hogy kisebbségeink mindent megkapjanak, ami nekik egy szocializmust építő szabad országban jár. Egyes politikai és gazdasági feladatok végrehajtása során nem számoltak a terület nemzetiségi összetételével és ritkán keresték azokat a differenciált módszereket, amelyek segítségével ezeket a feladatokat végre lehetett volna hajtani. Agitációs munkánk pl. sokkal eredményesebb volna, ha a területen lakó kisebbség nyelvén történne. Egyes esetekben, kampányjellegű akcióknál ugyan történtek ilyen kísérletek (pl. békekölcsönjegyzés), de ez nem volt állandó jellegű. Gyűléseket, pártnapokat csak elvétve tartanak kisebbségi nyelven. Igen kevés a nemzetiségi nyelvű plakát, felírás. Kevés agitációs és propagandaanyagot adnak ki nemzetiségi nyelven. 4. A nemzeti kisebbségek között gyenge a pártépítési munka. Ez összefügg a falusi pártszervezetek általános gyengeségével, de más tényező is befolyásolja. (A németek és délszlávok felé és a részükről megnyilvánuló bizalmatlanság stb.) Pl. Mohácson a lakosság 30%-a délszláv, a párttagságnak mindössze 8%-a délszláv, főként ipari munkás. Nagypall községben (40%-a német lakos) a pártszervezetnek 22 tagja van, ebből 2 német. A románoknál megközelíti, a szlovákoknál a párttagság aránya eléri az átlagos falusi arányt. Ahol a pártszervezetek nem folytatnak állandó politikai nevelést, ott az egyház veszi át ezt a szerepet. Legerősebb a klerikális befolyás a német dolgozók körében. Németül tartanak miséket stb. Ugyanakkor, amikor különösen a németek, de a többi nemzetiségek is - magukat magyaroknak vallják, és azt mondják, hogy nincs szükség arra, hogy a gyerekeiket nemzetiségi iskolákba járassák, szívesen veszik, ha a templomi szertartások anyanyelven folynak. A hittanbeíratás aránya magas, pl. Versenden amely 30%-ban nemzetiségi község - 57%-os. A román lakosság között egyre inkább tért hódít a baptista szekta. 5. Falusi tanácsszerveinkbe általában bevonják a nemzeti kisebbségi dolgozókat. Sok olyan tanácstag van falun, akit jó munkája nyomán a magyarok és az ott lakó nemzetiségek együttesen választottak meg. Függetlenített tanácsi funkciókban viszont kevés nemzetiségi van. Olyan községekben is, ahol a lakosság döntő része kisebbségi, a rendeletek kiadása, közérdekű közlemények kihirdetése stb. általában csak magyar nyelven történik.