Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A német lakosság gazdasági helyzete bizonyos fokig más irányban fejlődött. A német parasztlakosság a felszabadulás előtt általában 8-10 holddal rendelkezett, de voltak 40-100 holdas kulákok is. A felszabadulás után az SS-ben, Volksbundban vagy más fasiszta csoportban részt vett németek részleges vagy teljes vagyonelkobzást szenvedtek, nagy részük kitelepítésre került. Ezen intézkedések - a végrehajtás során - egyes esetekben olyanokat is érintettek, akik erre nem szolgáltak rá. Az itthon maradt német lakosság nagy számban helyezkedett el állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, az iparban és a bányákban. Sok kitüntetett és sztahanovista munkás van közöttük. Az egész hazai német kisebbség gazdasági helyzete az általános fejlődéssel együtt javul. Nagymértékben segíti a nemzeti kisebbségi dolgozók anyagi felemelkedését a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A nemzeti kisebbségek belépése a tsz-be kb. ugyanolyan ütemű, mint a magyaroké. Pl. Baranya megyében, ahol többféle és nagyszámú kisebbség lakik, a tsz-ek tagságának 30-32%-át teszik ki a nemzetiségi dolgozók. A tsz-ben jól együttműködnek, sőt a tsz egyik legjobb eszköze a nacionalizmus és sovinizmus megnyilvánulásai ellen folytatott harcnak. Kirívó jelenségnek mondható az, hogy egyes helyeken a hiányos politikai munka következtében külön „nemzetiségi" szövetkezet létrehozására törekednek. Kellő felvilágosítómunkával a helyi pártszervek az ilyen törekvéseket meg tudják akadályozni. 3. A Monarchia és a Horthy-rendszer a maga nacionalista, soviniszta célkitűzéseinek érdekében arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségeket elnyomja, és megfosztotta őket annak a lehetőségétől, hogy szabadon kibontakoztathassák nemzeti kultúrájukat, művelhessék anyanyelvüket. Ezek az erőszakos asszimilációs törekvések az idők folyamán elég erős teret nyertek, és még ma is éreztetik káros hatásukat. A marxizmus-leninizmus elítél minden hasonló törekvést, és kimondja a nemzetiségek teljes egyenjogúságát. Ennek megfelelően a párt harcol a múlt káros örökségének felszámolásáért, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséért. A hazánkban élő nemzeti kisebbségek ugyanolyan jogokat élveznek, ugyanolyan részesei a szocializmus építésének, mint a magyar dolgozók. 4. Magyarországon négy nemzetiségi szövetség működik: a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi Románok Kultúrszövetsége, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége.