Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A német nyelvű „Freies Leben" c. hetilap hetenként átlagosan 4 030 példányban jelenik meg, mint a legnagyobb példányszámú nemzetiségi újság. 2. Szlovákok a) Lélekszám Szlovák anyanyelvűek számának alakulása, 1920-1955. Év Szlovák anyanyelvűek Év száma az összlakosság %-ában 1920. év %-ában 1920. 141 855 1,8 100 1930. 104 786 1,2 74 1941. 75 910 0,8 53 (1949. 25 488 0,3 18) 1955.

e 60 000 0,6 42 e becsült adat A szlovák anyanyelvűek becsült száma 21%-kal (16 000-rel) kevesebb, mint 1941-ben a népszámlálás időpontjában volt, bár a felszabadulást követően 71 000 személy települt át Csehszlovákiába a magyar-szlovák lakosságcsere következtében. A viszonylag alacsony mérvű csökkenés oka az, hogy a szlovák anyanyelvűek nagy része magyar nyelven is beszél, és ezek közül valószínűleg a ténylegesnél kevesebben vallották magukat 1941-ben szlovák anyanyelvüeknek, valamint, hogy az áttelepítés alkalmával nemcsak szlovák anyanyelvűek költöztek Csehszlovákiába. Azoknak a száma, akik szlovák nemzetiségűeknek vallják magukat az 1941. évi 16 600-ról 1949-re 7800-ra csökkent. A Magyarországi Szlovákok Kulturális Szövetsége a szlovákok számát 150 000-re becsüli. Ez a szám alig valamivel alacsonyabb a szlovák nyelvet ismerők 1949. évi 168 000-es számánál, amelyben pedig igen jelentős számmal vannak - Csehszlovákiából áttelepült, ill. az I. világháború után és a II. világháború alatt onnan Magyarországra jött - szlovákiai születésű magyar anyanyelvű személyek is. Szlovák anyanyelvűek területi megoszlása Terület Szlovák anyanyelvűek száma Terület 1941-ben 1955-ben r Összesen: 75 900 60 000 ebből: Békés megye 42 000 30 000 Pest megye 7 800 10 000 Komárom megye 6 400 6 000 Nógrád megye 3 600 4 000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 100 3 000