Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Csongrád megye 6 000 2 000 Budapest 4 700 2 000 Bács-Kiskun megye 1 300 1 000 Egyéb megyék 2 000 2 000 F

becsült adat A szlovák anyanyelvű lakosság fele Békés megyében, 1/6-a Pest megyében él. Békés megye lakosságának 6,4, Komárom megye lakosságának 2,4%-a szlovák anyanyelvű. A magyarosodási folyamat a szlovákoknál főleg Békés megyében, valamint Borsod megyében tapasztalható. A többi megyékben a kisszámú szlovák lakosság elszigetelten, eléggé zárt településeken él, ahol a magyarosodási folyamat sokkal kisebb mérvű. b) Nemzetiségi települések Az áttelepítések következtében a szlovák nemzetiségi települések száma nagymértékben csökkent. Jelenleg 34 olyan település van, ahol a szlovák anyanyelvűek aránya magasabb, mint az összlakosság 20%-a. Ezek közül 14 olyan község van, ahol becslés szerint a lakosság több mint fele szlovák anyanyelvű. Három Békés megyei jelentős lélekszámú településen (Békéscsabán, Szarvason, Tótkomlóson) lakik a magyarországi szlovák anyanyelvűek 1/3-a. A szlováklakta települések 38,2%-a van ellátva orvossal (országos átlag 39,1%), 55,9%-a mozival (országos átlag 71,0%) és 70,6%-ában van bevezetve a villany (országos átlag 71,4%). A villanyvilágítást a települések 45,8%-ába a felszabadulás óta vezették be. c) Gazdasági helyzet A szlovák anyanyelvűek gazdasági, vagyoni helyzete a felszabadulás előtt jobb volt, mint a magyaroké. 1930-ban 100 húsz évesnél idősebb szlovák anyanyelvű férfira 41,8 földtulajdonos és 45 ház- és házrésztulajdonos jutott (magyar anyanyelvűeknél ez az arány 34,4, ill. 36,5 volt). A szlovák anyanyelvűeken belül 1930-ban az őstermelő foglalkozásúak aránya 66% volt (országos átlag 52%); ezek 53%-a önálló és segítő családtag, 47%-a mezőgazdasági munkás volt (ez utóbbi arány a magyar anyanyelvűeknél 42% volt). A földtulajdonosokon belül az 5 kat. holdon aluli birtokosok aránya 42% (magyar anyanyelvűeknél 50%); az 5-20 kat. holdas birtokosoké 46% (magyaroknál 40%) volt.