Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
1. A nemzetiségi iskolahálózat szervezeti kiépítésében jelentős eredménye ket értünk el. A szlovák, délszláv és román iskolahálózat számszerű fejlesztése lényegében befejeződött. A három nemzetiségnek 1937/38-ban 118 iskolája volt, jelenleg 210 iskolával rendelkezik. Egyedül a szlovákoknak - az áttelepítés ellenére - jelenleg több iskolájuk van, mint amennyi 1937/38ban a 3 nemzetiségnek együttvéve volt. Hazánkban kb. 1500 főre jut egy általános iskola. A kb. egynegyed milliót kitevő szlovák, délszláv, román nemzetiség részére szervezett 210 általános iskola - a magyar iskolahálózattal összehasonlítva is - jó arányszámról tanúskodik. A 3 nemzetiség igényeinek megfelelően az anyanyelven történő oktatás megkönnyítésére 7 általános iskolai és 4 középiskolai diákotthon áll a nemzetiségi tanulók rendelkezésére. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy a szülők gyermekeiket, különösen nemzetiségi tannyelvű iskolába nem szívesen adják. Ezért az iskolahálózat kialakítása során nagy aránytalanság mutatkozik a két nemzetiségi iskolatípus száma között. (Pl. a 119 szlovák nyelvoktató általános iskolával szemben csak 5 anyanyelvű általános iskola működik.) Súlyos elmaradás mutatkozik a német iskolahálózat fejlesztésében. A 3 nemzetiség együttes létszámát kitevő német nemzetiségű tanulók számára csupán 8 óvoda, 100 nyelvoktató általános iskola és 2 német anyanyelvű általános iskola első osztályai szolgálják az anyanyelvű oktatást. (Ezeket az intézményeket is csak 1952 óta szervezte az Oktatásügyi Minisztérium.) Nincs német gimnázium, tanítóképző, s a pedagógiai főiskolán nem folyik német nyelvű tanárképzés. A fejlesztés jelenlegi üteme sem kielégítő, mert teljesen kiépült 8 osztályos német anyanyelvű általános iskola csak az 1962/63-as tanévben, teljesen kiépült gimnázium és tanítóképző pedig 1960/6l-es tanévben lesz. 2. A nemzetiségi iskolákban az általános tanulmányi eredmények lassú emelkedést mutatnak. A tanulók ismeretei szilárdabbak. A korábban megmutatkozó liberális elbírálást reálisabb osztályozás váltotta fel. Az anyanyelvi általános iskolákban problémák vannak a beszédkészség fejlesztése terén: a tanulók a tanítási órákon kívül sok esetben nem szívesen beszélik az anyanyelvet (ez jellemző a pedagógusok többségére is). Altalános jelenség, hogy nemzetiségi pedagógusok egy része nem fordít elég gondot a helyesírási és fogalmazási készségek fejlesztésére. Nehézségek vannak a felső tagozatban a kémia, biológia és fizika tanulása terén. Ennek egyik oka a szakkifejezések hiányos ismeretében jelölhető meg. Hozzájárul a nemzetiségi szaktanárképzés hiánya is. Nemzetiségi területen az iskolában (különösen az őszi és tavaszi időszakban) magas fokú az