Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

iskolai mulasztás, ami károsan befolyásolja a tanulmányi eredmények alakulását. A nyelvoktató általános iskolákban a tanulók beszédkészsége elég gyenge: bár a feladott kérdésekre általában tudnak feleletet adni, de a tartalom önálló és összefüggő elmondása még a felső tagozatban is elég nehezen megy. A tanulók kb. 25-30%-a gyengén, akadozva olvas, különösen ott, ahol képesítés és szakképesítés nélküli nevelők tanítják az anyanyelvet. Az általános iskolákban jelentkező nehézségek egyik oka, hogy általában kevés a nemzetiségi óvoda, s ezekben az intézményekben sok probléma akadályozza a céltudatos nevelői, gondozói tevékenységet s az általános iskolai tanulmányokra való eredményes előkészítést (óvónők képzettsége, óvodák felügyelete stb.). Különösen jelentős nehézséget jelent, hogy a nemzetiségi óvodai munka fontos kérdései kidolgozatlanok. Ilyenek pl. az anyanyelvi nevelés problémája, a magyar és a nemzetiségi nyelvű foglalkozások aránya, módszerei stb. A nemzetiségi középiskolákban nehézséget jelent a tanulók előképzettségének nagy változatossága. A nyelvoktató iskolákból beiratkozott első osztályos tanulók az első évben különösen nehezen birkóznak meg a követelményekkel. A tanulók helyesírási készsége gyenge. A tudatosított nyelvi fogalmakat, szabályokat nem alkalmazzák helyesen. A magyar helyesírásnál a hibák jó része (a magyarul kevésbé tudó tanulóknál) magyartalan mondatszerkesztésből és stílushibákból ered. Számos nemzetiségi iskolában céltudatos tevékenység folyik az iskola előtt álló nevelési feladatok megvalósítása érdekében. Sok helyen azonban a maximális tantervi anyag elsajátítása közben háttérbe szorul a céltudatos nevelömunka. Különösen sok probléma van a hazafias nevelés területén. Nehezen találják meg a pedagógusok a nemzetiségi nyelv oktatása közben a magyar haza szeretetére és proletárinternacionalizmusra nevelés helyes tartalmát, módszereit. Ennek fő oka, hogy a nemzetiségi iskolákban folyó hazafias nevelésnek ez ideig az alapelveit sem sikerült tisztázni. Ennek következtében gyakran a hazafias nevelést csak a kiemelkedő nemzeti ünnepek alkalmával vélik megvalósítani, egy pár helyen pedig teljes közöny mutatkozik a hazafias neveléssel kapcsolatban. Egyes helyeken nacionalista jelenségek is észlelhetők. Bizonyos elszigetelődés tapasztalható a magyar és nemzetiségi tanulók között. Ez a jelenség különösen városokban és olyan községekben tapasztalható, ahol a magyar általános iskola pedagógusai is lebecsülik az együttműködés fontosságát (Sátoraljaújhely, Szarvas, bajai, bácsalmási járások stb.).