Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

c) Pártoktatás még nemzetiségi nyelven nem folyik. Nemzetiségi párttagja­ink, tagjelöltjeink és legjobb pártonkívüliek a magyar nyelvű pártoktatá­son vesznek részt. Propaganda és agitációs anyagot nemzetiségi nyelven az utóbbi időben nem adtunk ki. A VI. békekölcsönjegyzésnél egyedül a villányi járásban adtak ki német nyelvű plakátokat. d) Nemzetiségi dolgozóink részéről (különösen a németek részéről) a politi­kai munkában passzivitás tapasztalható. Ennek okát a következőkben lát­juk: 9 1. ) Bizalmatlanság a németek iránt a magyarok részéről. Politikai felvilá­gosító munkánkban nem magyaráztuk meg kellőképpen, hogy a néme­tek jelentős része a második világháború folyamán félrevezetett volt, egy hazug eszme áldozatai voltak, s van lehetőség rá, hogy jó munká­jukkal népi demokráciánk erősítésével jóvátegyék hibáikat. Magyar nyelvű dolgozóink nehezen felejtik el a volksbundista németek sovi­nizmusát, múltbeli tevékenységét, s különösen ez a múlt él még gyűlö­let és bizalmatlanság formájában. 10 2. ) Nem folyik rendszeres harc és felvilágosító munka a magyar dolgozók között sem a nacionalizmus ellen. Ezért a nacionalizmus a magyar dolgozók részéről is helyenként elég durva formában nyilvánul meg nemzetiségi dolgozóink felé. 3. ) A németek részéről még mindig bizonytalanság van az elkobzott ingatlan vagyont illetően. Nem szögeztük le világosan, hogy a volks­bundisták és a sovinizmus áldozataivá vált németek vagyonelkobzás­ban való részesítése jogos volt részünkről, s nem adunk vissza sem földet, sem házat. A németekben él olyan gondolat, hogy volt földjét vagy házát még mindig magáénak vallja, s helyenként volt házát meg is javíttatja. 4. ) Járási szerveinknél sem tesznek elég megkülönböztetést a volt Volks­bund tag, a volt SS és a hitlerizmus ellen harcoló németek között. Mindezek a tényezők passzivitásra adnak okot nemzetiségi dolgozóinknál. Ezek mellett azonban szerepet játszanak az elmúlt néhány év komoly megfe­nyegetései is, sőt több esetben szigorú adminisztratív rendszabályok fogana­tosítása nemcsak a németek, hanem a délszlávok felé is. e) Nacionalista megnyilvánulások elleni harcot járásainkban helyenként bi­zonytalanság jellemzi. Egyes járási szerveink (pl. szigetvári járási párt végrehajtó bizottság is) a felvidéki magyar áttelepülteket nemzetiségiek­nek tekinti.

Next

/
Thumbnails
Contents