Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A bekezdést a margón tintával kijelölték. Lásd az 1. dokumentum 4. számú jegyzetét. Lásd a 6. dokumentum 2. számú jegyzetét. A bekezdésben a „más nemzetiségi nincs is. Ezek igen elhanyagolt állapotban vannak.", „nemtörődésre" és a „mindenki tanuljon magyarul" szövegrészeket tintával aláhúzták, a margóra pedig „ez nacionalizmus" megjegyzést írták. A bekezdést a margón tintával kijelölték. Fekete Ottó (1931—) tanár. 1951-1952-ben a Heves Megyei Tanács Oktatási Osztályán személyügyi előadó. A katonai szolgálat után 1954 decembere és 1956 decembere között az MDP Nógrád Megyei Pártbizottságának politikai munkatársa, köznevelési felelős. 1957 szeptemberéig tanított, akkor választották meg a Pedagógus Szakszervezet Nógrád Megyei Bizottsága elnökének. 1959-1970 között a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Kollégiumának Igazgatója, majd 1973. július 31-ig a Nógrád Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője, majd augusztus l-jétől a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztály nevelőotthoni és kollégiumi osztályának osztályvezetőhelyettese. 32. Pécs, 1955. november 18. Az MDP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának feljegyzése a nemzetiségek között folyó politikai, oktatási és kulturális munkáról

1 Megyénk lakosságának - hozzávetőleges számítások szerint - 20-22%-a nemzetiségi dolgozó: németek, délszlávok, románok és cigányok. A megyében élő nemzetiségi dolgozók számára alkotmányunk által biztosított jogok a gyakorlatban is megvalósulást nyernek. Az alapvet ő állampolgári jogokat - munkához, üdüléshez, szórakozáshoz való jogot, választójogot, a művelődés jogát, szólásszabadságot, sajtószabadságot, gyülekezési és egye sülési szabadság jogát - nemzetiségi dolgozóink az alkotmányban lefektetett irányelveknek megfelelően gyakorolják, és a magyar anyanyelvű állampolgárokhoz viszonyítva nem szenvednek hátrányt. Ugyanakkor az állampolgári kötelezettségek teljesítése terén sem maradnak el magyar anyanyelvű állampolgáraink mögött, sem a begyűjtésben, sem az adózásban, de egyéb más állampolgári kötelezettségek teljesítésében sem. Gazdasági helyzetük a) Németek. A német családok jelentős része a felszabadulás után vagyonelkobzásban részesült, a kitelepítések során. Az azóta eltelt idő alatt azonban gazdasági és anyagi életükre a javulás jellemző.

2 Több olyan német család van, akiknek a vagyonelkobzás ellenére is új házuk és komoly gazdaságuk van. Jobban és szebben ruházkodnak, mint a múltban. Majdnem teljesen eltűnt a „klumpa", és a „tutyi", helyüket felváltotta a b őr és