Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

gumi lábbeli. Jövedelmüket növeli az is, hogy a nagyobb családok tagjai állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban dolgoznak. Altalános tapasztalat, hogy a németeknek magas az állattenyésztési kultúrájuk, jó minőségű és komoly mennyiségű háziállattal dolgoznak, ezeket jól is gondozzák. A német lakosság nagy számban kötött állathizlalási szerződéseket, sertés, növendék marha stb. (ami jó jövedelmet biztosít számukra). Anyagi felemelkedésüket elősegíti a tennelőszövetkezetekben való gazdálkodás is. A német lakosság különösen az elmúlt évek folyamán nagy számban lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ennek okát abban látjuk, hogy német dolgozóink is megértették a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, náluk is gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom gondolata. A termelőszövetkezetbe való belépésükhöz ezenkívül az is hozzájárult, hogy megélhetési lehetőségeket kerestek a termelőszövetkezetekben, erősen él náluk az összetartás gondolata, szeretik a belterjesebb gazdálkodást. A német lakosság egy része bányákban, üzemekben dolgozik. Általános tapasztalat az, hogy munkahelyeiken megbízható, szorgalmas munkásoknak tartják őket, s ezeket bizonyítják a német kitüntetett munkások számai is (sic!). Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagok döntő részét német dolgozók teszik ki, szilárd a munkafegyelem (Pócsa, Villánykövesd, stb.).

3 b) Délszlávok. A délszláv lakosság legnagyobb része szintén mezőgazdasági munkával foglalkozik. A földreform során — éppen úgy, mint a magyarok — földet kaptak. A délszlávok nem mentek át olyan anyagi megrázkódtatásokon, mint a németek, gazdasági, anyagi helyzetük egyenletesen felfelé ívelő tendenciájú. Általában ami a magyar dolgozók anyagi helyzetére jellemző, az jellemző a délszláv dolgozókéra is. Termelőszövetkezetbe való belépésük is arányos a magyar dolgozókéval. c) Cigányok. Gazdasági helyzetükben jelentős változás nem állott be. Bár több cigány dolgozik már, mint a felszabadulás előtt, de a rendes folyamatos munkát még nem sikerült velük megszerettetni. Táplálkozásuk, ruhájuk hiányos, jelentős részük még mindig ki van téve az ég viszontagságainak, lakásuk egészségtelen. Erkölcsi életük laza, mind a társadalmi tulajdon, mind a családi életet illetően. A megyében elszórtan élnek. d) Románok. Legnagyobb részük a siklósi járásban telepedett le (Alsószentmárton községben). Számuk mintegy 200-300-ra tehető. Jelentős részük tagja a termelőszövetkezeteknek. Kézműiparral (kosárfonással stb.) foglalkoznak, de a mezőgazdasági munkában is megállják helyüket.