Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

adatok szerint legtöbb cigány van megyénkben nyilvántartva. Ezek között leginkább az iskolakötelesekkel van a legtöbb baj. Igen sokan és sokat mulasztanak, nem tanulnak. Van olyan hely, ahol az első osztályosokat meg kell tanítani magyarul (Endrefalván 40 fő első osztályosból kb. 20 tanulót).

12 Ezeket hiába büntetik, de a családlátogatás sem segít. Még súlyosabb a helyzet a vándorcigányok gyermekeinél. Itt az a javaslat merül fel, hogy kísérletképpen egy-két helyen engedélyezzék a külön foglalkozást ezekkel a tanulókkal.

13 Nemzetiségi népművelési munkánk Erre az a jellemző, hogy leginkább a művészeti ágak felé tolódott el (ének, tánc, esetleg zene). Ezek még a dolgozók körében is jobban élnek, ennek van talaja, ezzel foglalkoztak legtöbbet népművelési munkásaink is. A minisztérium viszonylag elég sokszor meglátogatta megyénket ezen a vonalon, főleg a nemzetiségi osztály. Lejöttek pl. a tanácsválasztáskor, és elmondták, hogy mit javasolnak nemzetiségi területen. Ugyanígy történt ez a kulturális seregszemle idején is. Adott ki a NM különböző anyagokat is (ismeretterjesztő, műsorfüzet stb.). Az a megállapítás azonban, hogy ezzel csak az illetékes elvtársak törődnek. Más, ha itt van (pl. művészeti vonalon), nem vizsgálja ezt. így ez kihat a megyei és járási osztályokra is. A megyei osztály nem törődik a szlovák népművészettel, vagy csak annyiban, hogy van, és néha meg kell nézni. Nincs célkitűzése, hogy ezt meg ezt kellene tenni. A nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó szövetségek munkájában vannak pozitívumok, így pl. küldenek kiadványokat, esetenként van lent 2-3 instruktor is (ének, tánc). Csináltak megyénk és Pest megye között tapasztalatcserét egész napos programmal, amit igen jól sikerültnek és eredményesnek tartanak. Szerveznek pl. szlovák tánctanfolyamot, s erre megyénkből 4 embert visznek el. Adtak több esetben nagyobb nemzetiségi együttest megyénknek (Balassa együttest). Feltétlen kell az ott dolgozó elvtársaknak javítani azon, hogy munkájuk nemcsak a művészeti kérdésekkel való törődést jelentse. Bizonyos értelemben kell foglalkozni gazdasági és politikai kérdésekkel is, vagy közvetett, vagy közvetlen módon (pl. tsz-szervezés, stb.). Kifogásolják azt is, hogy van átnyúlás az illetékes szervek felett. Instruálják a kultúrotthont, a községet, de erről nem tájékoztatják a megyét, a járást, s legtöbbször ezért nem lesz megoldva a feladat. Javaslatként merült fel, hogy megbeszélést feladatokról többet szervezzenek a szövetségek egy-egy nagyobb feladat előtt, vagy párthatározat megjelenése után. Az egyes megyék jó tapasztalatait is jobban általánosítsák. A művészeti munka a legerősebb a megyénkben, s ezen belül is a tánc. Vannak jól működő nemzetiségi együtteseink, Galgagután, Bánkon és Vanyarcon szlovák együttesek, Berkenyén pedig német. Ezeknek az együtteseknek igen sikeres a szereplése. Vanyarcon pl. egyszer a fellépő szlovák együttes (más megyéből hozta a szövetség) igen nagy sikert aratott. A kultúrház igazgatója