Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

szláv felelős, olyan elvtárs lett a járási párt vb által beállítva instruktornak, aki közülük került ki, és ismeri nyelvüket, szokásaikat. A délszláv községekben a pártépítési munka jobban megy és eredményesebb, mint a németlakta községekben. Tótújfaluban pl. 36 tagja van a két pártszervezetnek, ezek valamennyien délszlávok. Szentmihályhegyen 16 párttagból egy a magyar származású, a többi délszláv.

6 Azokban a községekben, ahol a község lakosságának legalább 50%-a német, a pártszervezetekben kevés a német. így pl. Nágocson 58 párttag közül 6 a német származású. Miklósiban a 29 párttag közül mindössze 2 német származású párttag van. Agitációs munka csak részben folyik nemzetiségi nyelven. A délszláv községekben főleg kisgyüléseket tartanak délszláv nyelven. A nagyobb gyűlések, pártnapok magyar nyelven folynak. Lakócsán, Potonyban, Szentborbáson, Tótújfaluban, Szentmihályhegyen az egyéni agitáció délszláv nyelven folyik a községek nagyobbik részében, a kisebbik részén magyarul. Azokban a községekben, ahol németek is élnek, német ajkú agitáció egyáltalán nem folyik. A délszlávok a pártoktatásban részt vesznek, pl. Potonyban 13 fő, Tótújfaluban 14, Szentmihályhegyen 18, Lakócsán 16 hallgató van bevonva pártoktatásba. Ezek között pártonkívüliek is vannak. A német ajkúak közül csak a párttagok azok, akik be vannak vonva és részt is vesznek a politikai iskolákon. A pártoktatás magyar nyelven folyik a délszlávoknál is, valamint a német ajkúak között is. Agitációs és propagandaanyag nincs kiadva részükre nemzetiségi nyelven, viszont a magyarul írt propagandaanyagot, az anyagban lévő új szavakat magyarul megérti, lefordítani anyanyelvére azonban nem tudja. A délszlávokat nagyon érdekelte a Jugoszláviával kapcsolatos normalizáció kérdése. Különösen a tavaszi hónapokban több esetben szükséges volt előadókat leküldeni a délszláv községekbe a nemzetközi kérdések tisztázására. Több esetben különböző rémhír terjed a délszláv községekbe, mely félelmet idéz elö bennük. így pl. Szentmihályhegyen az vetődött fel, hogy a magyar és jugoszláv gazdasági tárgyalások azért maradtak félbe, mert Jugoszlávia kéri a délszláv lakta községeket. Hasonló kérdésekkel a többi délszláv községben is lehet találkozni. Ezekre azonban a nemzetközi helyzetet ismertető előadásokon, egyéni agitációkon keresztül választ kapnak. A jugoszláv kérdéssel kapcsolatban van bizonytalanság. Annak nagyon örülnek, hogy a határon nyugalom van és a határsértések száma lényegesen csökkent, azonban befolyásolja őket az, hogy közvetlen a felszabadulás után barátai voltunk Jugoszláviának, majd Titó leleplezése után megszakítottuk a diplomáciai kapcsolatunkat. Azt azonban nem látják, és nehéz is nekik magyarázni, hogy Berija tevékenysége volt az oka annak is, hogy Magyarország és Jugoszlávia közti viszony elromlott. Számtalan kérdést vetnek fel, és többen nem azt az eredményt nézik, amit Jugoszláviával elértünk. Több olyan kérdést tesznek fel pl., hogy milyen a jugoszláviai termelőszövetkezeteknek