Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

A nemzetiségi óvodák sajátos feladata a nemzetiségi óvodáskorú gyermekek anyanyelvű tudásának fejlesztése, és előkészítése a nemzetiségi tannyelvű, illetve nyelvoktató általános iskolai tanulmányokra. Tájékozódásunk szerint a német nemzetiségi óvodák létesítése, működése a szülők tetszésével fog találkozni. Az óvónők számára már a jövő tanévre német nyelvű anyagot biztosítunk. Általános iskolák A nyelvoktató általános iskolákban évfolyamonként heti 2-3 órában rendszeres nyelvoktatást végzünk a szókincs és a nyelvtan alapos feldolgozásával. A tanítóellátottságnak, a szülök kívánságának figyelembevételével az oktatást az I. vagy az V. osztályban lehet megkezdeni. Az I—II. osztályban a „Német beszélgetési anyag" c. 3412. raktári számú nevelői kézikönyv alapján kell tanítani; a III—IV. osztályok a 3401. számú, a V-VIII. osztályok a 3402. számú „Német nyelvkönyv"-et használják. A jelentkezők számából vagy az iskola jellegéből adódó tanulócsoport-összevonást lehetőleg kettesével végezzék úgy, hogy az I—

II., III—IV., az V-VI. és végül a VII-VIII. osztályok tanulói kerüljenek egy csoportba; a helyi viszonyok szerint ez a csoportosítás változhatik. Ahol mód van rá - ahol a nevelő- és tanterem-ellátottság és az óradíjkeret lehetővé teszi - az oktatási osztályok engedélyezzék évfolyamonként osztott csoportok működését. Az anyanyelvű oktatás terén kirívó aránytalanság mutatkozik egyfelől a német, másfelől a többi nemzetiség között. Míg a többi nemzetiséghez tartozó iskolák átlag 50%-ban anyanyelviek, addig a német nemzetiségnek egyetlen anyanyelvi iskolája sincsen még. Az anyanyelvi oktatást az 1955/56. tanévben az általános iskola I. osztályában, a következő tanévekben a további évfolyamokban vezetjük be. Német anyanyelvű osztályt a helyi általános iskola igazgatójának vezetése alatt a magyar I. osztállyal párhuzamosan kell szervezni. Az anyanyelvű osztályt a szülők kérésére elsősorban olyan községekben szervezzék, amelyekben a német ajkú lakosság százalékaránya magas. Az ilyen területeken inkább várható, hogy a szülők élnek ezzel az alkotmányos jogukkal is, és ezt támasszák alá didaktikailag úgy, hogy a tanulóknak - különösen az alsó tagozatban lényeges könnyebbség tanulmányaikat anyanyelvükön végezni. Különös gonddal és a helyi körülményeknek megfelelően kezeljék azoknak a magukat német származásúaknak valló tanulóknak az anyanyelvű oktatását, akik különböző okok miatt a német nyelvet nem ismerik (ilyenek: vegyes településen élő és a magyar vagy más nyelvet a németnél jobban beszélő tanulók, vegyesházasságból származók stb.), de élni kívánnak az anyanyelv oktatása terén biztosított lehetőségekkel.