Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

2. hol, hány tanuló számára, hány és milyen csoportban tud általános iskolai német oktatást indítani; 3. hol tud német anyanyelvű iskolát létesíteni; 4. hol, melyik általános iskolában tud német szakkört szervezni; 5. hol, melyik gimnáziumban, hány tanuló számára tud német szakkört szervezni; 6. hány tanuló számára tud óvónőképzői, a németet rendkívüli tárgyként tanuló csoportot szervezni; 7. hány tanuló számára tud tanító-, ill. tanítónőképzői, a németet rendkívüli tárgyként tanuló csoportot szervezni. 8. A felsorolt oktatási formák közül melyikhez van szüksége új óvónői, tanítói, tanári állásra és hányra, illetve, ha nincs szüksége új állásra, ki tudja-e elégíteni a német oktatással kapcsolatban felmerülő tanítóigényt. 9. Amennyiben a rendelkezésre álló hitelből a fedezetet kigazdálkodni nem tudja, jelentse, hogy a német nyelvoktatás bevezetése milyen többletköltség kihatással jár. A német iskolahálózat továbbfejlesztését helyes osztályértekezleten megtárgyalni. Az osztályértekezletre hívja meg azt az elvtársat/elvtársnőt, akit a német nyelvoktatás felügyeletével megbízott. Az értekezlet helyét és időpontjátjelentse a Nemzetiségi Osztálynak. A bejelentett igényeket felülvizsgálom. Az oktatás bevezetésére csak az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyása után kerülhet sor. Jelen intézkedésemet a Népművelési Minisztériummal egyetértésben adtam ki. Budapest, 1955. május 31. Kiss Gyula s. k. miniszterhelyettes A kiadvány hiteléül: irodavezető

3 MOL M-KS 276. f. 91. cs. 83. ő. e. - Kétoldalas, géppel írt tisztázat, géppel írt aláírással, kézjeggyel is és a minisztérium pecsétjével is hitelesítve.