Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ran változó nemzetiségi iskolapolitikája, amely hatásaként az anyanyelv nem fejlődött, igy kis szókinccsel rendelkeznek. Ugyancsak súlyosan befolyásolja a nemzetiségi oktatás minőségét a megfelelő képzettségű tanárok hiánya. „A nemzetiségek körében alig van pedagógus. Azok a magyar pedagógusok pedig, akik nemzetiségi iskolában tanítanak, nyelvi nehézségekkel küzdenek, és van közöttük szép számban magyar nacionalista. A délszláv iskolákban működő délszláv kisegítő tanítók között pedig sok a délszláv nacionalista. (...) Szakmailag gyengék, tanítói oklevelük nincs, nyári tanfolyamokon vesznek részt, és évközben vizsgáznak a tanítóképző megfelelő osztályaiból."

15 A nevelő-oktató munkának nemcsak a személyi, de a tárgyi feltételei sem voltak adottak. A nemzetiségi iskolák 15%-a rossz épületekben volt elhelyezve, hiányos bútorzattal rendelkeztek, s megfelelő tankönyvek és szemléltető eszközök nélkül dolgoztak a pedagógusok.

17 A fentiekből egyértelműen következett, hogy a nemzetiségi iskolák a magyar iskoláknál lényegesen alacsonyabb színvonalúak voltak. Ez már önmagában is visszatartó tényezőként hatott, hiszen egy alsófokú iskola elégtelen volta hosszú távon is befolyásolhatja egy ember életét. Az 1950-ben tett megállapítások - motiváció hiánya a nemzetiségi lakosság körében, nem megfelelő létszámú és képzettségű pedagógus, jó tankönyvek hiánya, az iskolák rossz állapota - az egyes nemzetiségeknél és az egyes időszakokban változó hangsúllyal ugyan, de mindvégig tartalmi elemei maradtak a beszámolóknak, jelentéseknek. A direkt, ugyanakkor látszólagos cselekvésekben, beiratási akciókban kimerülő tevékenység pedig nem hozhatott eredményeket. A minisztérium a pedagógusképzés számbeli és minőségi javítása révén akart eredményeket elérni. Nagy jelentőségük volt a nemzetiségi pedagógusképzés szempontjából a pécsi és a budapesti pedagógiai főiskolák ekkor megnyílt nemzetiségi tanszékeinek. Rendkívül megnehezítette azonban a képzést, hogy például a román és szlovák tanszék többségükben szegényparaszt származású hallgatóinak még népiskolai végzettségük sem volt.

18 16 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztály iratai (1950) 1957-1973. (a továbbiakban: XDÍ-I-4-g ) 35. tétel 17 A délszláv iskoláknak 3, a szlovákoknak 2, a románoknak 1 olvasókönyvük volt, s tantervvel is csak a román és a délszláv nemzetiség rendelkezett. - MOL XIX-I-4-g. 35. tétel 18 „Rendkívül nagy nehézségek vannak oktatásuk területén (nem együtt tanulnak az érettségizett hallgatókkal, külön az általános iskolai anyagot veszik át). Az első félév végi kollokviumokat kiértékelő konferencia megállapította azt, hogy a hallgatók szorgalomról tettek tarúságot, de csak az általános iskola V. osztályának anyagát tudták átvenni. Különösen megállapítható a hallgatóknál a kifejezőkészség hiánya. A pécsi pedagógiai főiskolán a hallgatók 60%-ának előképzettsége magasabb volt, mint a szlovák és román hallgatóké, tehát itt külön előkészítő tanfolyam nem volt. Tekintve azonban, hogy a hallgatók előképzettsége között különbségek vannak, tehát előrehaladásukban is megállapíthatók ezek a különbségek. A dél szláv tanszéken az általános iskolával nem rendelkező hallgatóknak természetesen hiányzik az előkészítő, viszont a kis létszám miatt azt megvalósítani nem lehetett."- MOL XIX-I-4g. 35. tétel.