Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

ran változó nemzetiségi iskolapolitikája, amely hatásaként az anyanyelv nem fejlődött, igy kis szókinccsel rendelkeznek. Ugyancsak súlyosan befolyásolja a nemzetiségi oktatás minőségét a megfelelő képzettségű tanárok hiánya. „A nemzetiségek körében alig van pedagógus. Azok a magyar pedagógusok pedig, akik nemzetiségi iskolában tanítanak, nyelvi nehézségekkel küzdenek, és van közöttük szép számban magyar nacionalista. A délszláv iskolákban működő délszláv kisegítő tanítók között pedig sok a délszláv nacionalista. (...) Szakmailag gyengék, tanítói oklevelük nincs, nyári tanfolyamokon vesz­nek részt, és évközben vizsgáznak a tanítóképző megfelelő osztályaiból." 15 A nevelő-oktató munkának nemcsak a személyi, de a tárgyi feltételei sem voltak adottak. A nemzetiségi iskolák 15%-a rossz épületekben volt elhelyez­ve, hiányos bútorzattal rendelkeztek, s megfelelő tankönyvek és szemléltető eszközök nélkül dolgoztak a pedagógusok. 17 A fentiekből egyértelműen következett, hogy a nemzetiségi iskolák a magyar iskoláknál lényegesen alacsonyabb színvonalúak voltak. Ez már ön­magában is visszatartó tényezőként hatott, hiszen egy alsófokú iskola elégte­len volta hosszú távon is befolyásolhatja egy ember életét. Az 1950-ben tett megállapítások - motiváció hiánya a nemzetiségi la­kosság körében, nem megfelelő létszámú és képzettségű pedagógus, jó tan­könyvek hiánya, az iskolák rossz állapota - az egyes nemzetiségeknél és az egyes időszakokban változó hangsúllyal ugyan, de mindvégig tartalmi elemei maradtak a beszámolóknak, jelentéseknek. A direkt, ugyanakkor látszólagos cselekvésekben, beiratási akciókban kimerülő tevékenység pedig nem hoz­hatott eredményeket. A minisztérium a pedagógusképzés számbeli és minőségi javítása révén akart eredményeket elérni. Nagy jelentőségük volt a nemzetiségi pedagógus­képzés szempontjából a pécsi és a budapesti pedagógiai főiskolák ekkor meg­nyílt nemzetiségi tanszékeinek. Rendkívül megnehezítette azonban a képzést, hogy például a román és szlovák tanszék többségükben szegényparaszt szár­mazású hallgatóinak még népiskolai végzettségük sem volt. 18 16 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztály iratai (1950) 1957-1973. (a továbbiakban: XDÍ-I-4-g ) 35. tétel 17 A délszláv iskoláknak 3, a szlovákoknak 2, a románoknak 1 olvasókönyvük volt, s tanterv­vel is csak a román és a délszláv nemzetiség rendelkezett. - MOL XIX-I-4-g. 35. tétel 18 „Rendkívül nagy nehézségek vannak oktatásuk területén (nem együtt tanulnak az érettségi­zett hallgatókkal, külön az általános iskolai anyagot veszik át). Az első félév végi kollokviu­mokat kiértékelő konferencia megállapította azt, hogy a hallgatók szorgalomról tettek tarú­ságot, de csak az általános iskola V. osztályának anyagát tudták átvenni. Különösen megál­lapítható a hallgatóknál a kifejezőkészség hiánya. A pécsi pedagógiai főiskolán a hallgatók 60%-ának előképzettsége magasabb volt, mint a szlovák és román hallgatóké, tehát itt külön előkészítő tanfolyam nem volt. Tekintve azonban, hogy a hallgatók előképzettsége között különbségek vannak, tehát előrehaladásukban is megállapíthatók ezek a különbségek. A dél szláv tanszéken az általános iskolával nem rendelkező hallgatóknak természetesen hiányzik az előkészítő, viszont a kis létszám miatt azt megvalósítani nem lehetett."- MOL XIX-I-4­g. 35. tétel.

Next

/
Thumbnails
Contents