Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)
Bevezető
valamint a magyar és nemzetiségi nyelv, irodalom, történelem, földrajz és matematika oktatásának eredményeiről. A nevelőmunka területén megvizsgáltuk a tanítási órán folyó hazafias neve lés , világnézeti nevelés , valamint a gyakorlati életre való nevelés eredményeit. A látogatás során alkalmunk volt megállapítani a nevelők munkafegyelmét, szakmai és politikai felkészültségét is. 1. Az iskolák tanulmányi helyzete Az ellenőrzött iskolákban az általános tanulmányi eredmény 3-3,5 között váltakozik. Az 1953/54-es tanév legjobb tanulmányi eredménye 3,42 volt. Ez kb. azonos a magyar iskolák eredményével. Az elmúlt tanévhez képest több iskolában csökkent a kitűnő, jeles, jó tanulók száma, és növekedett az elégségesek és elégteleneké. így pl. a méhkeréki román iskolában az 1953/54-es és az 1954/55-ös tanév harmadik negyedévében az iskola 277, illetve 271 tanulója közül: 1953/54. tanévben 1954/55. tanévben Kitűnő 22 18 Jeles 14 6 Jó 61 55 Közepes 76 76 Elégséges 33 56 Elégtelen 65 55 Nem osztályozott 6 5 Az iskola általános tanulmányi átlaga 1953/54-ben 3,66. 1954/55-ös tanév harmadik negyedévében pedig 2,76. A fenti iskolában a tanulmányi színvonal csökkenésének egyik oka az, hogy az utolsó két iskolai évben a nevelőtestület 70%-ban kicserélődött. Másik oka az, hogy 1954/55. tanév első három hónapjában a nevelőtestület nem volt teljes létszámú. A 9 tagú nevelőtestületből csak 6 nevelő működött. 3 nevelő katonai szolgálatot teljesített 1954. november 1-jéig. A nevelőtestületet csak január hónapban sikerült teljes létszámúvá fejleszteni. A nevelők túlterhelése következtében hiányos volt az órákra való felkészülés, a gyenge tanulók segítése, korrepetálása. Pl.: Makovei György október hónapban heti 52 órában tanított. Természetesen a munkafegyelem is laza volt.
