Pártállam és nemzetiségek 1950–1973 - Forrásközlemények 6. (Kecskemét, 2003)

Bevezető

Ha a felmérés azt mutatná, hogy a házuktól megfosztott német dolgozók száma jelentősen meghaladja az érintett községekben rendelkezésre álló állami házak számát, akkor más megoldást kell keresnünk. Megengedhetetlennek tartok olyan intézkedést, mely azoknak a német dolgozóknak, kiknek háza állami tulajdonban van, egyszerűen visszaadná azt, és ugyanakkor figyelmen kívül hagyná azok problémáját, kiknek házát telepes kapta meg. Ilyen intézkedés azokban a svábokban, akik nem kapnák vissza házukat, azt a gondolatot váltaná ki, hogy szerencsétlenségüknek okai a telepesek, mert ha nem azok laknának a házaikban, akkor most visszakapták volna azokat. így e német dolgozók elkeseredése a telepesek ellen gyűlöletet váltana ki, és megmérgezné több száz községünk életét. Ilyen megoldást ezért megengedhetetlennek tartok. Arra az esetre, ha az érintett községekben nem állna rendelkezésünkre elegendő állami tulajdonban lévő családi ház a házuktól megfosztott német dolgozók számárajavaslatom a következő: Ez esetben az állami tulajdonban lévő családi házakat adásvétel útján kell a házuktól megfosztott német dolgozóknak átengedni. Az érintett községekben eladásra kerülő állami házaknál elővételi jogot kell biztosítani 1. ) németektől elvett háznál a volt tulajdonosnak, 2. ) ha az nem tartana rá igényt, vagy külföldön él, illetve a nem németektől elvett házaknál az érintett községekben - az elővételi jog olyan német dolgozót illessen, akinek házát elkobozták, de azt nem kaphatja vissza, mert telepes kapta meg, vagy már összedőlt. Egyéb vevő csak akkor jöhessen számításba az érdekelt községekben, ha fenti elővételi joggal rendelkezők már ki lettek elégítve, vagy ha valamelyik házra az elővételi joggal rendelkezők egyike sem tart igényt. - A vételárat a házuktól megfosztott német dolgozók házvétele esetében méltányosságból úgy kellene megállapítani, hogy az ötévi részletben fizetendő vételár évi részlete egyenlő vagy hasonló legyen a ház eddigi évi bérösszegéhez. Tehát, ha pl.: egy dorogi német bányász eddig a volt házában fizetett évi 500 Ft bért, ezután ugyanezt az összeget fizesse tovább vételárrészlet címén, és öt év múlva ismét övé a ház tulajdonjoga. Természetesen a vételárrészlet mellett még külön bérösszeget nem szabad beszedni tőlük, így a házától megfosztott legtöbb német dolgozó érzékenyebb anyagi áldozat nélkül visszaszerezheti házát, illetve ahelyett másik családi házhoz juthat. Akinek viszont nem jutna ház, annak érzelmeit sem kavarná fel ez az intézkedés, mert nem a vagyonelkobzási intézkedések hatálytalanításáról, hanem állami házak eladásáról lenne szó.