Kecskeméti testamentumok II. 1768–1781 - Forrásközlemények 5. (Kecskemét, 2003)

BEVEZETŐ

rancsolattya szerént megbecsüli, minden jóban szavát fogadja, s véle egy ke­reseten, egy kenyéren lészen. Ha pedig az én holtom után engedetlen lenne, és édesannyának élelmit szintén úgy mint a magáét nem akarná szerezni, vagy ha megházasodván feleségit özvegy édesannyán hatalmaskodni en­gedné, akar nem zabolázhatná, tehát akkor az feleségem, úgymint minden ja­vak szerzője s egész hatalommal birója, házábúl, szölejibűl, minden javaibúi mint engedetlent kirekeszthesse, magátúl elűzhesse, semmit holtáig egyik fi­amnak se tartozzon adni. Fiaim pedig az édesannyukkal ne törvénykezhesse­nek egész életében. 2- 0, Mivel Szálai József fiam engemet, nemző édesattyát egy időben sokkal tetemesebben megutált mint Khán az ő attyát, Noét, mert az csak megjelen­tette testvéreinek az attya mezítelenségit, mégis átkot nyert magára. De ez engemet szeműi! szembe sok idegenek hallatára attyának lenni megtagadott, sőt azzal sem elégedett, hanem engemet város tolvajának, akasztófára méltó­nak kiáltott. Én ugyan Komáromban fáradozván nagynehezen szerzett tanúim vallástételekkel őtet tolvajnak lenni a nemes tanács előtt bizonyítottam, de hogy ö énreám hazugságot költött, az is ugyanazon törvényszék előtt megbi­zonyosodott. Ha pedig tehetségiben lett volna, életemtül is valóban meg­fosztott volna. Ezen istentelenségiért őtet minden névvel nevezhető keres­ményimbűl kirekszetem. Hanem 3- 0. Minemű nemesi szabad curialis házam lett volna Erdélyben, Fogaras vá­rosában, nemes Rátz Szabó Anna édesanyámnál reám mint már akkor oskolai tudományt tanuló fiára szálló, de az édesatyám, Szálai János, ki is ott Ketske­méti Jánosnak hívattatta magát, az oskola mesterségére reá unván, ide Keís­kemétre hazajött az édes szülémmel, és itt én takaríttattam el mindkettőjöket. Említett ház minden pénz nékül a szülém attyafiainál maradott. Hahogy mindhárom fiam, vagy leányom is egyenlő költséggel azt kikeresik (mint is azon ház vételirűl szóló levél kezemnél vagyon), mivel az anyai ősi jó volna, azzal a törvények szerént osztozzanak egyaránt mindnégyen. 4- 0. Mivel Pór Judit feleségemnek minden javaimat s keresményeimet holtom után teljesen hatalma és szabad rendelése alá hagytam, de ha történne, hogy feleségem testamentomot nem tehetne, vagy akármi okból nem testálna, tehát akkor is János fiamnak több gyermekim felett hozzám mindenkor megmutatott jó fiúi engedelmességiért és kivált mostani hosszas sinlődésem­ben körülöttem éjjeli s nappali hív forgolődásáért s dajkaságáért, egyszóval minden javaimat és keresményemet rendelem. Másik két fiaim pedig és leányomat, mivel kicsinységüktől fogva nemcsak felneveltem, hanem oskolá­ba járattam, mindazonáltal ember korra jutván, rólam, édesattyukról háladat­lanul elfelejtkeztek, a két, úgymint István és József fiaimat ezért, a leányomat pedig, mivel tisztességesen kiházasítottam, s házvételiben is segítettem, azért semmi javaimbúi semmi just ne várjanak, sern János fiamtúl semmit ne köve­telhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents