Kecskeméti testamentumok I. 1655–1767 - Forrásközlemények 4. (Kecskemét, 2002)

Az idézett döntés értelmében a királyi városokban érvényesülő gyakorlathoz hasonlóan itt is a protocollumba kellett rögzíteni ezeket az okiratokat. Az utalás alapján viszont nem egyértelmű, hogy külön jegyzőkönyvet használtak e erre a célra mint a királyi városokban, vagy a tanácsi jegyzőkönyvek oldalaira kerültek ezek. Mivel az eredeti jegyzőkönyvek a háború alatt elpusztultak, erről egyértelműen meggyőződni ma már nem lehet. A fennmaradt végrendeleteken található jelzetek azt igazolják, hogy végül is itt magukat az iratokat gyűjtötték össze, külön választva a többi tanácsi iratoktól, levelektől. A korabeli segédletek és a végrendeletekre írt feljegyzések is az érzékeltetik, hogy itt magukat az iratokat, illetve azok másolatát őrizték meg a levéltári anyagon belül. Bár a testamentumok megformálása igen nagyfokú változatosságot mutat, néhány alkalminak mondható feljegyzéstől eltekintve itt is kezdettől fogva következetesen betartották az országos jogszokásnak megfelelő szerkezetet: - (az esetek többségében) bevezető rész; - a vagyontárgyak felsorolása, eredete a jogi megítélés szempontjából; - a végrendelkező adósságai; - a végrendelkező kintlevőségei; - a vagyon elrendezése; - a végrendelet megerősítése.

8 Az itt közzétett végrendeletek a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára 1504. Kecskemét város Tanácsának iratain belül a v) Végrendeletek című állagban találhatók. Évszázadok során a városi levéltár anyagán belül helyük többször is változott. Az állag jelenleg az 1655-1853 között keletkezett és a levéltárban megőrzött végrendeleteket tartalmazza, amelyek 14 dobozban vannak tárolva. Két kötet és egy füzet eredeti segédlet tartozik még hozzá. Az irategyüttes lényegében megőrizte azt a belső rendet, amelyet a XIX. század első felében Ferenczy Móricz levéltáros alakított ki, és amelyet a következő évtizedekben Hornyik János folytatott. Az iratanyag kutatását két abc sorrendben rögzített névmutató segíti. Az első az 1655-1827 között keletkezett és regisztrált iratok adatait tartalmazza.

9 A regiszter rögzíti az egyes végrendelkezők nevét, annak a fasciculusnak a számát, ahol a végrendeletet eredetileg elhelyezték és az okirat tételszámát. Néhány esetben az 1810-es évektől a lapszélen rögzítették a kiemelés évét, illetve az átvevő nevét is. A második kötet egészbőrkötéses, negyedrét formátumú segédkönyv gerincén található felirat: Végrendeletek 1655-1853.

10 A kiváló állapotban megÉrthetöen az itt jelzett sorrend igen sok esetben kisebb-nagyobb mértékben módosult. A végrendeletekkel kapcsolatos jogi népszokások alakulásával TÁRKÁNY SZŰCS Ernő kiváló munkája (1981.) nyújt legbőségesebb tájékoztatást. A negyedrét formátumú kötet külső előlapján a következő cím található: Regestrum continens indicem testamentarium in archivo privilegi oppidi Kecskemét reperibilium ab anno 1655-1827. A kötet első lapján Balanyi Béla egykori levéltárigazgató grafitceruzával készített bejegyzése: Kecskemét város tanácsánál elhelyezett végrendeletek névmutatója.