Kecskeméti testamentumok I. 1655–1767 - Forrásközlemények 4. (Kecskemét, 2002)

RÉGI KIFEJEZÉSEK, FOGALMAK

RÉGI KIFEJEZÉSEK, FOGALMAK apáca (két-) cinterem, cinetorium, cimetorium ferencesek, franciskánusok fogás föld harmadfű, negyedfü harmadrend kankó mendikáns mezei kert Kecskeméten ekkor még nem volt női szerzetesrend; az itt lévő katolikus leányiskola két nevelője, tanítónője, akik más településen lévő rend tagjai voltak; 1. a temető népies neve; 2. a protestáns templomok előcsarnoka; ünnepélyesebb temetések alkalmával itt ravatalozták föl a halottat, itt mondták el a halotti prédikációt; Kecskeméten 1640-ben telepedett le a rend; megkapták a város plébániáját és katolikus templomát is; 1772-ig ők látták el a katolikus hívek lelki gondozását, és a katolikus iskola irányítását; rendkívüli népszerűségüket a rájuk történő hagyatkozások is érzékeltetik; az a földterület, amekkorát egyszeri nekifogással (kb. fél nap alatt) fel tudtak szántani; főként szarvasmarhák és lovak esetében használt kifejezés; jelentése: harmadik-, negyedik tavaszt, nyarat megért állat; szerzetes rendek mellett szerveződött hitbuzgalmi társulás, amelynek tagjai szerzetesi fogadalmat nem tesznek; a legismertebb harmadrend a Ferences Világi Rend lett; elől végig nyitott, szőrposztóból készített kabátféle gyapjúruha; a Kunságon és környékén az 1860-as évekig viselték; a hazai református iskolák legátusai mellé adott kisdiákok; a város határában lévő szántóföld, amit ekével vont barázdával kerítettek bejelöltek ki;