Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben - Forrásközlemények 3. (Kecskemét, 1998)
Bevezető
BEVEZETŐ A kötetben egyetlen az 1943/44. évi tanév magyarországi nemzetiségi népiskoláinak összeírását adjuk közre. Miután - tudomásunk szerint - nem készült hasonló részletességű, eltérő időszakot regisztráló fölmérés, így nincs lehetőségünk az összevetésre, különböző időszakok hasonlóságainak, és eltéréseinek megállapítására, egy folyamat bemutatására. Az itt közreadott összeírás "pillanatfelvétel " jellegű, és statikus. Ennek ellenére részletessége, sok szempontúsága révén egy nagyon is árnyalt kép rajzolódik ki belőle. Maga az a tény, hogy az összeírás az 1943, október 31-ei, illetve november 1jei állapotot rögzíti, már önmagában is különlegesen fontossá teszi ezt a dokumentumot. Hiszen ebben az időpontban tudták a "visszatért országrészek"-en tapasztalható állapotokat is rögzíteni. Valószínűleg éppen ez, illetve egy hiteles, reális valóságismeret igénye motiválta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, amikor éppen ezt, az egyéb szempontból nem éppen nyugodt, és kedvező időpontot jelölte ki az összeírás elkészítésére. Még mielőtt az összeírás "bemutatására", s a közlés technikai szempontjaira kitérnénk, röviden szeretnénk áttekinteni a két világháború közötti oktatás, illetve oktatáspolitika főbb jellemzőit, törvényi szabályozottságát, ellentmondásait. A dokumentumot a korban így elhelyezve ugyanis még nyilvánvalóbbá válik az általa mutatott metszet teljessége. * * * A trianoni békeszerződéseket kiegészítő - az anyanemzetüktől nagy számban elszakított nemzeti kisebbségek kulturális, gazdasági, politikai jogainak biztosítását szavatolni hivatott - nemzetközi kisebbségvédelmi előírások elégtelensége, hatástalansága hamar megmutatkozott. A kudarcot már a kezdeteknél előrevetítette az a kettősség - s ez alól a magyar kormányok sem képeztek kivételt - amely az érintett országok magatartását jellemezte. A határaikon belül élő kisebbségek ügyeit igyekeztek szigorúan belügyként kezelni, s minden érdekükben kívülről jövő kezdeményezést, bírálatot az ország szuverenitásának megsértéseként aposztrofáltak, míg ezzel szemben, illetve ezzel párhuzamosan a saját határaikon kívül rekedt nemzeti kisebbségüknek minden oldalú, hathatós támogatására törekedtek. Valóságos, szankcionálást is lehetővé tevő felhatalmazás nélkül az ellenőrizni hivatott Népszövetség sem tudott az előírásoknak érvényt szerezni, mint ahogy, az egyes országoknak az egyik oldalon hatékonyabb kisebbségi érdekérvényesítést sürgető, míg a másik oldalon folyamatosan hatásköri túllépést emlegető fellépésével sem tudott mit kezdeni. A Bethlen-kormány a békeszerződésben előírtaknak eleget téve 1923. június 22-én bocsátott ki rendeletet a magyarországi nemzetiségek védelméről, s ennek preambulumában meglehetős magabiztossággal szögezte le, hogy a kötelezettségek teljesítése "... mértéken felül..." biztosítható. 1 1 4800/1923. M. E. sz. rendelete. In.: Magyarországi Rendeletek Tára, 1923. (57. évf.). Budapest, Magyar Királyi Belügyminisztérium, 1924.213-220.