A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
SZÖVEG KÖZLÉS
1663. november 12. Az egész tanács, tizedösök és mind az egész város gyűlésében töttenek ilyen végzést. Akárminémű kereskedésben indoljon meg a kecskeméti ember, az ki Kecskeméten lakik, s adót ad, szabad legyen annak mindennemű kereskedésben eszközökkel élni, az városra behozni, árulni s eladni, akár szűr, ködmen, domány, nadrág, süveg, saru, gyolcs, vászon, az mivel életét keresheti, marhák és akármi nemű névvel nevezendő jószágok, barmok és eszközök legyenek, abból adaját, költségét kiteremteni s az után élni. Semmiféle mesterember, szabók, vargák, kovácsok, csizmadiák, szappaonosk és semmiféle mesterek, se azoknak czéhmesterei, szolgáló mesteri, dákányi beléjök ne kaphassanak. Hol penig vidéki emberek, avagy mesteremberek hoznának afféle jószágokat be az városra, az ki az mestereket illeti, azok ellen és azoknak hírek nélkül semmit ne árulhassanak, hanem keressék kedveket az czéhmestereknek, szolgálómestereknek és azokhoz tartozó s vigyázó mestereknek, secus non facturi. Isten mindnyájunkkal. Voltának nevezetessen az végzésben akkori esküdt főbiró képe Ágoston György, az biránk Budára lévén, esküdt tanácsbeli személyek Czirkator Mihály, Nagy János, Hegedűs János, Varga András, Csaba János, Kamarás Ambrus, Deák Pál, Kalocsa János, Szürszabó István, Szabó Mihály, Haygató János, Császár István, Sárközi János, Tót István, Nagy Pétör, Bodó Lukács, Király István, Nagy István, Szabó Máté, Dóczi András, Dora János, Sera Mihály, Möncsör Gáspár, Kecskés István etc. Közönséges emberek: Pál Márton, Szabó István, Szabó János, Oláh Pétör, Katona István, Kollát Pétör, Kenéz István, Bak Mihály, Pap Máté és az egész városnak lakosi. Tjk. 1658-1664. 81-83. o. - Szilády K. m. A. 48-49. o. 1664. január 1. Az elmúlt felső napokban feles tatárok jővén városunkban, eloszlottanak házanként és az mely házakban szállottanak telelni, azokból az gazdákat ki is küldöttek; hasonlóképpen lévén dolga Deák Pál atyánkfiának is, házára szállván az tatárok, abból ki kellett menni; akarván más házat venni, úgymint néha Kecskeméten lakos Tót Györgyét, az mely házban mostan szentkirályi Nagy István lakik, de ezen házat Csani István nevű legény vette volt meg Tót Györgytől és az Nazur bek urunknak is minekelőtte megárulta volna az házat Deák Pál atyánkfia, élőnkben szóllittatta Nagy Istvánt, megkérdezve előttünk, hogy vagyon-e kedve házvételre avagy nincs; előttünk azt feleié Nagy István, ő jövevény lévén, örökös házat nem vehet, merthogy más jobbágya, az idő nyilván, őneki kelletik menni Szentkirállyra. Minthogy Deák Pál urunk s atyánkfia örökös jobbágya a mi földesurunknak s az ház is az őnagysága fundusán vagyon, az házat a mi törvényünk Deák
