A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
SZÖVEG KÖZLÉS
SZÖVEGKÖZLÉS Kecskemét jegyzőkönyvei 1591-ik éven kezdődnek, 19 nevezetessen a leg első a mondott időtül 1601-ig terjedvén, tíz évi időszakot foglalván magában, formája hosszan hajtott negyedrét, 20 mint látszik eredeti kötése megbomlott s később van nagyábul összeférczelve, táblája, melly ennek is mise-mondó könyvből készült pergamen levél, már egészen leszakadozott - lapjai pedig jelenleg Városunk Tanácsnoka s TBiró 1st. (sic !) Kun István Úr, mint még Városi Jegyző által voltak számszerént megjegyezve; de hat első lapja később került elő, s én igazítottam eleiben, ezeket római szám jelekkel különböztetvén meg. 21 Megjegyzésre méltó ezen Jegyzőkönyvben, melly az imént említett VI. lapokon kívül még 570. arab számjellel jegyzett lapokat foglal magában; hogy a 135. lap bevégzi az 1596. évet, ez után a 136-ik laptól a 151-ik lapig bezárólag 1591-1592-93-94-95-96-97-ik évekről vannak laponként, némelly évről egy lapnál több jegyzékek, s némellyeknek vétségeiket is említi, kiket a Török-hatóság fölvitetett. 19 A legrégebbi jegyzőkönyvi adatokat HORNYIK János Kecskemét egykori kiváló történésze és levéltárnoka jegyezte ki maga számára, és legtöbbször egy-egy megjegyzést is rögzített velük kapcsolatosan. Tekintettel arra, hogy az eredeti szövegek és a megjegyzések szétválasztása nagyon nehézkessé tenné annak olvasását, célszerűbb az egész feljegyzést megszakítás nélkül közölni. A jegyzőkönyvek eredeti szövegei mind tartalmukat, mind írásmódjukat tekintve annyira eltérnek Hornyik hozzáfűzött megjegyzéseitől, hogy megkülönböztetésük nem jelenthet gondot. HORNYIK kijegyzései az 1591-1600 közötti évekre vonatkoznak. A korábban jelzett okok miatt ezen rész tipográfiai szempontból valamelyest különbözik a későbbi évtizedekből származó forrásrészek nyomdai megjelenítésétől. 20 A Kecskeméten fennmaradt XVII. századi adókönyvek, robotlajstromok és számadáskönyvek is hasonló formátumúak, és kötésük is több esetben megegyezik az itt jelzettekkel. Minden bizonnyal ezekben az évtizedekben közkedvelt forma lehetett. 21 Hornyik János egy másik feljegyzése alapján: "Ezen Jegyzőkönyvnek első Hat Lapja későbben, akkor t. i. mikor már a többi arabszámokkal volt jelezve, találtatván meg, az első hat lapon I. IL III. IV. V. VI. számjelek vannak; ebből a négy első lap 1591-hez tartozik, mind a mellett , hogy az 5-ik lapon 1592-ki Jegyzőkönyv eleje, 1592 eztendőben pynkosd Hawanak 5. napian, fölírást viseli - különösen azért, mert itt azt mondja 1592-ről hogy: Wegh Márton Uram fő Byróságában; - amott pedig a III. lapon azt mondja, hogy Horváth Ágoston fő Byróságában: tehát amaz csakugyan az 1591-ről szóll.
