A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I. 1591-1711. - Forrásközlemények 1. (Kecskemét, 1996)
SZÖVEG KÖZLÉS
1. Ez évben Bizony Benedök volt a Kecskeméti Fő Bíró (lap 136) de ez Szent Katalin asszony napján 23 meghalván, Horváth Ágoston tétetett helyébe (lap 137). 2. Ezen első évekről, a Jegyzőkönyvek puszta jegyzeteken kívül alig mutatnak egyebet, - csak úgy csillámlik imitt, amott, mint szikra a hamuból, hogy ítéletet mondottak, 24 bírságot fizettetvén, még pedig holmi csekélynek látszó vétségért, az akkori pénzkelet becséhez képest igen nagyot; de e Jegyzőkönyv azt egyszerű jegyzet (nota) képében tünteti ki, sőt imitt amott a feljegyzésnek is Nota czime van,25 egyébbaránt a vétségek büntetésén, és bírságok fizettetésén kívül, legtöbb említés van a bitangokrúl, azok legitimáltatásárúl, lábas jószágok eladásárúi ezek akkori folyó árrárúl, és - hogy a Töröknek talán még a levegőtül is adót fizettek. Lássunk néhány pontot a Jegyzőkönyvi írást könnyebb olvashatás végett mai kimondás szerint írva: 136. lap: Memorialle ez 1591. Esztendőben az Vaida moly Rabokat el vith tudny illk Bizony Benedök Wram fű Bírósagában 11. may Először Szenasi Tamás witte feől Pap Istvánt, és Szakáll Sebőstien szolgaiát Jánost. Szakai szolgaiat Jánost azért wittek feől, hogy az Tot Balázs tulkát el lopta wolt, és az Konia Palet is egi tulkot, az beőreth nem adhatta kitül weőtte. Pap Istvánt peniglen illien dologért hogy az nag(yság)os Passanak panaszlot Howen bekh Iszpahija hogy Eőkreth Jobbagianak lopta wolna ell. HORMYIK János megjegyzése az 1591-1597. évi jegyzőkönyvi anyaghoz: "A nagyobb bűnösöket a Vajdák Subbasái elvitetik büntetés végett (lap 136-145.) ezek közt van lopás, háztörés, orgazdaság, tolvaj-rejtegetés; a marhákat 8-val is lopják; sodornia lap 139., gyilkosság, erőszaktétel az asszonyon mezei utában. Qyakran bírságoltatnak perlekedésért, szitkolódásért, verekedésért." november 25. A rendi társadalmon belül a közigazgatás és a jogszolgáltatás nem különült el. Csak a XVIII. század végén történik erre kísérlet, a két terület teljes szétválasztása pedig csak a polgári forradalom győzelme, az 1848-as törvények elfogadása után ment végbe. HORNYIK János ezen megjegyzése abból a szempontból is igen fontos, hogy érzékelteti, a mezővároson belül éveken át nem volt még meg a szakszerű közigazgatás és jogszolgáltatás feltétele. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan az volt, hogy korábban a török igazgatás miatt nem kerülhetett sor magyar szakember alkalmazására. A hódoltság területén fokozottan érvényesülő létbizonytalanság miatt nem lehetett könnyű megfelelő jogi végzettséggel rendelkező nótárius alkalmazása. Hogy meddig tarthatott ez a viszonylag kezdetleges állapot, pontosan nem határozható meg.
