Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 A felsőbb osztályok olvasmányaiba beleszámították az „Utasításokban” kijelölt magánolvasmányokat is.197 Az állami főreáliskola 1894/95. évi értesítője szerint az ifjúsági könyvtár alkalmatlan helyiségben van elhelyezve, ezért a rendelkezésre álló pénzösszeget az elhasznált kötetek kicserélésére és köttetésére fordították. Liszka Béla tanár a könyvosztásra vonatkozóan azt a változtatást javasolta, hogy a IV—VI. osztályosok havonta háromszor, a VII-VII1. osztály tanulói minden héten válthassanak könyvet. Ettől a tanévtől kezdve az egyes osztályok tanulói létszáma és az olvasott könyvek száma mellett már „tárgyi csoportok” szerinti kimutatás is létezett. Eszerint az I—III. osztályosok 79 regét, mesét, mondát olvastak; az I-IV. osztályosok 394 kisebb elbeszélést és ifjúsági lapokat, 174 földrajzi és történelmi munkát, 44 természettudományi művet, továbbá 40 egyéb segédkönyvet. Az V—VIII. osztályosok 93 irodalomtörténeti vagy esztétikai művet, 26 földrajzi és történelmi könyvet, 39 természettudományi munkát, 118 regényt és elbeszélést, valamint költeménykötetet forgattak. Az I—IV. osztályosok 11 német nyelvű, míg az V—VIII. osztályosok 5 német és 8 francia nyelvű művet olvastak. Ebbe a számba azonban nem számították bele a felsőbb osztályok magánolvasmányait.198 Az ifjúsági könyvtár 1894 végén már 1305 darabból állt, amelynek értéke 1026 forint 63 krajcárra rúgott.199 Az 1895/96. tanévi értesítő szerint az iskolai könyvtárak fő célja az, hogy az olvasás ne pusztán mulattató időtöltés legyen. A továbbképzés válogatott olvasmányok olvasását követeli meg. A kecskeméti állami főreáliskola ifjúsági könyvtára a fenti tanévben 1303 műből, azaz 1740 kötet könyvből állt. A könyvtár a városban a jobbak közé tartozott, ahol a hiányok pótlását tervszerűen végezték. Célul tűzték ki azt, hogy „a könyvtár valóságos irodalmi kalauza legyen az ifjúságnak". Az új művek beszerzésénél figyelembe vették a szaktanárok óhaját is. így elérhető az a cél, hogy a könyvtár valóban az iskolai tanulmányok bővítését szolgálja. Azokat a könyveket, amelyeket a remekírók közül a tanulóknak el kell olvasnia, és ha van belőle válogatott vagy magyarázattal ellátott kiadás, felvették az „iskolai klasszikusok” közé. A többi könyv azon csoport neve alatt található, ahová szak szerint tartozik. A szaktanárok így könnyebben utasíthatják tanulóikat megfelelő magánolvasásra. A 7. és 8. csoportnál a művek csekély száma miatt csak a címek előtt tüntették fel az osztályt. Az alsóbb osztályoknál és az idegen nyelvű műveknél külön csoportosítást nem láttak szükségesnek. 197 KMKÁF 1893/4-dik évi értesítője. 1894. 59. 198 KMKÁF 1894/5-dik évi értesítője. 1895. 55-56. 199 HANUSZ István, 1895. 33. 91
