Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Ilyen körülmények között nem csoda, hogyha a közönség hátat kezdett fordítani a reáliskolának. Az iskolától való elhidegülés hamarosan ellenszenvvé változott, ennek következményeként pedig a reáliskolai tanulók száma annyira lecsökkent, hogy némely városokban ezen a bajon a tantestületek tápintézetek alapításával igyekeztek segíteni, ezáltal tartva meg a szegényebb sorsú tanítványaikat. Az egész reáliskolai intézmény annyira veszélyeztetettnek látszott, hogy a minisztérium szükségesnek látott rendeletet kibocsátani a kedélyek megnyugtatására. Ennek alapján a reáliskolák igazgatói kihirdették, a reáliskolák úgy maradnak, ahogy voltak, ki-ki akadálytalanul folytathatja és fejezheti be a tanulmányait. Önmagában ez a lépés nem bizonyult elégségesnek a bizalom teljes megszilárdítására, az elvesztett tanulói létszám visszaszerzésére. Hiába mondták ki, hogy a reáliskola teljesen egyenrangú a gimnáziummal, a nagyközönség még mindig tartózkodóan viselkedett, hiszen még mindig érintetlenül állt az az elv, hogy a gimnáziumi érettségi vizsga minden főiskolába való felvételre jogosít, addig a reáliskolai érettségit tett tanulók csakis a műegyetemen, a tudományegyetem matematika, természettudományi és bölcsészeti karán, továbbá a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémián tanulhattak tovább. A reáliskolák iránti teljes bizalom helyreállításához meg kellett nekik azt a jogot is adni, hogy tanulóik szabad tetszésük szerint választhassanak életpályát.91 A tanulói létszám alakulásában a 23 811/1882. VKM számú rendelet súlyos befolyást gyakorolt az intézet jövőjére. A főreáliskola népességének a gyarapodását eddig is leginkább az akadályozta, hogy a helyi két gimnázium fenntartói vagy csak igen csekély, vagy éppen semmilyen tandíjat nem szedtek a tanulóiktól, ezzel a gyakorlattal szemben viszont a főreáliskola tanulói évi 12 forint tandíjat tartoztak fizetni, amely összeget a mostani miniszteri rendelet évi 18 forintra emelt fel. Ennek következtében az előző tanévi létszámemelkedés megszűnt, a beiratkozott tanulók száma 40 fővel csökkent. Az előző évi 146 fővel szemben most csak 106 tanuló iratkozott be a tanév elején.92 A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvény 26. §-a kimondta, hogy azok a tanulók, akik a reáliskolát elvégezték, és az érettségit jó eredménnyel letették valamelyik nyilvános főgimnáziumban latinból, illetve latin és görög nyelvből, érettségi vizsgára Kemény János ________________________________________________________________________________ 91 „A reáliskola hajdan és most”. Kecskeméti Lapok, 1887. november 20. (XX. évf. 47. sz.) 1. 92 KMKÁF 1882/3-dik évi értesítője. 1883.4. 64
