Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
I bocsáthatók. Akik a vizsgát latinból sikeresen letették, az egyetem orvosi és jogi karára, azok pedig, akik mindkét nyelvből sikeresen érettségiztek, az egyetem bármely karára felvehetők lettek. Azok a tanulók tehát, akik mindkét klasszikus nyelvből, különösen latinból levizsgáztak, és a tudományegyetem rendes hallgatóivá váltak, nemcsak az orvosi, de a jogi pályán is boldogulni fognak. A sikert az is előmozdította, hogy egyes reáliskolák maguk gondoskodtak a latin nyelv tanításáról, felvették azt a rendkívüli tantárgyak közé.93 1885 májusában a Kecskeméti Lapokban terjedelmes cikk foglalkozott a helyi reáliskola elnéptelenedésével. A cikk írója megállapítja, miszerint a Magyarországon létező reáliskolák a virágzó külföldiekkel tökéletes ellentétben állnak. A magyarországi reáliskolák ugyanis - a budapestiek kivételével - tanulói létszám tekintetében a legnagyobb közönnyel küszködnek. Több helyen a palotaszerű épületek termeiben alig van 5-6 tanuló. A reáliskola Magyarországon új iskolatípus. A szülőknek ismerni kellene a 10-11 éves gyermek irányultságát. A másik ok, amely a reáliskolától elidegenítő hatással bír, a tandíj. Itt ugyanis négyszer akkora tandíjat kell fizetni, mint a gimnáziumokban. Tandíjfizetésre azonban csakis a vagyonos szülők vannak kötelezve, míg a szegény, de jól tanuló gyermekek fel vannak az alól mentve. A reáliskoláért lelkesülő tantestület a Budapestre költözött dr. Dékány Ráfael igazgatása alatt tette meg az első lépést az intézet tanulói létszámának emelése érdekében. A tanárok ugyanis azt tapasztalták, hogy a helyi reáliskolába jórészt az alvidéki német ajkú fiatalok jönnek. Ezért a tanári kar megbízta egyik tagját, hogy a nyári szünidőben a dél-magyarországi tanítógyülésen ismertesse meg a kecskeméti reáliskolát szóban és írásban, egyúttal hasson oda, hogy a magyarosodás eszméjét megkedvelteivé, az ottani tanítók hatására egyre több szülő küldje gyermekét reáliskolába, ahol nemcsak a magyar nyelvet sajátítanák el, hanem magyar szellemiséget is kapnának. A kiküldött tanár teljesen megfelelt a belé helyezett bizalomnak, és amíg ő a Délvidéken a magyarosodás eszméjével hódított, addig Kecskeméten a tantestület több tagja délvidéki lelkészekkel és tanítókkal levelezett, az ide jelentkező fiatalok számára olcsó szállást és ellátást kerestek, részben pedig azt tervezték, hogy a felállítandó katolikus konviktusba a jelentkező szegényebb tanulókat felvegyék. Fáradozásukat siker koronázta. Az 1881/82. tanévben a reáliskola első osztályába 53 tanuló iratkozott be, akik közül 28 vidéki gyermek volt. Nem lehet tudni milyen okból, de a tanári kar ezt a nagy lelkesedéssel felkarolt ügyet később teljesen abbahagyta. Munkáját sem az állam, sem a város nem ___________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 93 „A reáliskola hajdan és most”. Kecskeméti Lapok, 1887. november 20. (XX. évf. 47. sz.) 1.; Az 1883-dik évi Országos Törvénytár (Corpus Juris). Budapest, 1883. 149. 65
