Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

Összefoglalók

végezni, az utóbb említett lehetőség pedig a demokrácia tehetségérvényesü­lési alapelvének zenei vonatkozásban való megvalósulását jelentené.” Nem szükséges komolyabb zeneelméleti felkészültséggel rendelkeznünk ahhoz, hogy felismerjük, az itt papírra vetett elképzelések lényegét tekintve azo­nosak Kodály Zoltán húszas években megfogalmazott zenepedagógiai alap­elveivel, aki M. Bodon Pálhoz hasonlóan a világ jobbá tételében a zenének meghatározó szerepet szánt. „A mainál különb emberek, különb társadalom nevelésére irányuló törekvés a zenei ügyek kulturális, társadalmi és köz- gazdasági vonatkozású kérdéseinek megoldása nélkül hiányos maradna. A nevelés minden tényezőjét át kell itatni a reformeszmékkel, mert csak így nyerhet létjogosultságot s fejlődést biztosító belső tartalmat az »életre neve­lés« jelszava" - fogalmazta meg M. Bodon Pál 1919-ben. ÖSSZEFOGLALÓK______________________________________________________________________________ Tóth Szilárd A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A kecskeméti községi népiskolai tanulók két világháború közötti helyzetének feldolgozása során a gyermekek szempontjából kívántam megvilágítani az oktatás, iskoláztatás napi viszonyait. A kecskeméti tanfelügyelőség, a köz­ségi iskolaszék vonatkozó anyagai alapján röviden ismertettem a kecskeméti népiskolai oktatás történetét a kezdetektől 1918-ig, majd a munka további részeiben a direktórium időszakától egészen a II. világháború kezdetéig, ter­mészetesen kitérve az oktatási kormányzat előremutató tevékenységére. A két világháború közötti években a népiskolák képe viszonylagos ál­landóságot mutat, az egyes tanévek történéseiben is visszatérő ciklikusság tapasztalható, így a tanulmányt nem az időbeni folytonosságra, hanem az egyes helyzetek, problémák szempontjai alapján építettem fel. A levéltári dokumentumok alapján próbáltam képet adni a kor iskoláinak, népokta­tásának problémáiról. így kitértem vázlatosan a bel- és külterületi iskolák különbségeire, a iskolai struktúra kiépítésére, fejlődésére, az iskolaépületek felépítésére, állagmegóvására, oktatási- és nem oktatási funkcióira, iskoláz­tatással, létszámadatokkal kapcsolatos adatokra, a tanítás rendjére (fél- és egész napos oktatás), az iskolák napi működésére, a tanítók és iskolaszolgák feladataira, a koedukációra, a külön fiú- és lányosztályok problémáira, a fe­gyelmezéssel kapcsolatos kérdésekre, a testi kényszer alkalmazására, az ok­474

Next

/
Thumbnails
Contents