Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
Összefoglalók
végezni, az utóbb említett lehetőség pedig a demokrácia tehetségérvényesülési alapelvének zenei vonatkozásban való megvalósulását jelentené.” Nem szükséges komolyabb zeneelméleti felkészültséggel rendelkeznünk ahhoz, hogy felismerjük, az itt papírra vetett elképzelések lényegét tekintve azonosak Kodály Zoltán húszas években megfogalmazott zenepedagógiai alapelveivel, aki M. Bodon Pálhoz hasonlóan a világ jobbá tételében a zenének meghatározó szerepet szánt. „A mainál különb emberek, különb társadalom nevelésére irányuló törekvés a zenei ügyek kulturális, társadalmi és köz- gazdasági vonatkozású kérdéseinek megoldása nélkül hiányos maradna. A nevelés minden tényezőjét át kell itatni a reformeszmékkel, mert csak így nyerhet létjogosultságot s fejlődést biztosító belső tartalmat az »életre nevelés« jelszava" - fogalmazta meg M. Bodon Pál 1919-ben. ÖSSZEFOGLALÓK______________________________________________________________________________ Tóth Szilárd A KÖZSÉGI NÉPISKOLAI TANULÓK HELYZETE KECSKEMÉTEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A kecskeméti községi népiskolai tanulók két világháború közötti helyzetének feldolgozása során a gyermekek szempontjából kívántam megvilágítani az oktatás, iskoláztatás napi viszonyait. A kecskeméti tanfelügyelőség, a községi iskolaszék vonatkozó anyagai alapján röviden ismertettem a kecskeméti népiskolai oktatás történetét a kezdetektől 1918-ig, majd a munka további részeiben a direktórium időszakától egészen a II. világháború kezdetéig, természetesen kitérve az oktatási kormányzat előremutató tevékenységére. A két világháború közötti években a népiskolák képe viszonylagos állandóságot mutat, az egyes tanévek történéseiben is visszatérő ciklikusság tapasztalható, így a tanulmányt nem az időbeni folytonosságra, hanem az egyes helyzetek, problémák szempontjai alapján építettem fel. A levéltári dokumentumok alapján próbáltam képet adni a kor iskoláinak, népoktatásának problémáiról. így kitértem vázlatosan a bel- és külterületi iskolák különbségeire, a iskolai struktúra kiépítésére, fejlődésére, az iskolaépületek felépítésére, állagmegóvására, oktatási- és nem oktatási funkcióira, iskoláztatással, létszámadatokkal kapcsolatos adatokra, a tanítás rendjére (fél- és egész napos oktatás), az iskolák napi működésére, a tanítók és iskolaszolgák feladataira, a koedukációra, a külön fiú- és lányosztályok problémáira, a fegyelmezéssel kapcsolatos kérdésekre, a testi kényszer alkalmazására, az ok474