Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

Összefoglalók

I

tatott tantárgyakra, iskolai oktatási eszközökre, tankönyvekre, étkeztetésre, ruházkodásra, az iskolába járás nehézségeire (tüzelőhiány, tanszerek hiánya, zsúfoltság, távolság stb.), a korabeli betegségekre, a felmentések különböző okaira, az iskolai segélyakciókra, a működés során felmerülő gondokra és hiányosságokra, a tanítók és a szülők, a tanítók és a gyermekek kapcsolatára, a tanulók szociális, egészségügyi, tanulmányi helyzetére, a korabeli családi élet sajátosságaira, a tanév rendjére, hosszára, tanszünetekre, a főbb iskolai ünnepekre, az iskolák és az egyházak kapcsolatára, a tanulók köztéri viselkedésének kérdéseire, a korabeli ifjúsági szervezetek működésének bemutatására, a tanulók tanórán kívüli, mégis iskolához köthető kötelezettségeire, a szülők és tanítók közötti főbb konfliktusokra, a tanulók munkavégzésére (családi gazdaságban mezőgazdasági munka, cselédség stb.), illetve a munkavégzés tanulmányi kötelezettséggel való összeegyeztethetőségére.

______________________________________________________________________________ÖSSZEFOGLALÓK

Szabó Bence

OKTATÁS PÁRTFELÜGYELET ALATT Tanügyi irányváltás Kecskeméten 1945 és 1950 között

Jelen tanulmány célja a baloldali ideológia 1945. utáni térhódításának bemutatása Kecskemét kulturális életében, különös tekintettel az oktatás-nevelés ügyére. Kutatásaim alapvető célkitűzése az volt, hogy a már korábban napvilágot látott tanulmányok tudományos eredményeire támaszkodva az eddig egybegyűjtött információkat kiegészítsem, gazdagítsam, és más szemszögből, elsősorban a közigazgatás adminisztrációja és a baloldali pártszervek irányából közelítsem meg a feldolgozásra váró témát. A tanulmány alapvetően a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött primer forrásanyagra támaszkodik, melyet sokoldalú, tisztázó módon egészítettek ki a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltárából származó irategyüttesek.

A Kecskemétre fókuszált kutatások során feltárt tények tükrözik a szocialista átalakulás országosan lezajlott folyamatát, a jelszavak, módszerek és az egész rendszer arculatának színeváltozásait, a megszállást követő ideiglenességtől az álkoalíció időszakán át a nagy történelmi korszakhatárig. Végighalad a háború viharában tönkretett oktatás újjászervezésétől, az újrakezdés küzdelmeitől az iskolák államosításáig vezető történelmi úton, melyet az egyházak és a teljes hitélet kiszorítása, a pedagógustársadalom szétzilálása, „átnevelése”, a marxista ideológia és a személyi kultusz győze475