Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
! Az inkább csak névleg titkos választással eldőlő mandátumverseny azonban nem hozott szerencsét győztesének. Bár bő egyéves képviselősége során gyorsan nagy népszerűségre tett szert helyben is, amelyet - mint hírlett - puritán jelleme mellett annak köszönhetett, hogy fővárosi politikusként is szót értett vidéki választóival. 1873 nyarán több száz fővárosi párthívével együtt gőzhajón érkezve tett kétnapos látogatást kerülete központjában. A képviselő sorsa azonban rövidesen tragikus fordulatot vett. Előbb nagybeteg feleségét veszítette el, majd a Ferenc- és Józsefvárosi Takarékpénztár csődje, valamint a rokkant és nehéz sorsú honvédeket befogadó, ugyancsak anyagi ellehetetlenülés szélén álló Soroksári úti Honvéd Menház ügye és az állandósuló politikai támadások súlya alatt összeroppant. A végül választójogát is elveszítő Vidats János 1873. november 10-én, a belvárosi Rottenbiller-féle ház negyedik emeletének udvari folyosójáról leugorva, önmaga vetett véget életének.56 A titkos voksolás a vármegye és a választókerület történetében egyedi kísérlet maradt. Sőt, az 1848-as választójogi törvényt módosító, a kormányzó erők immár sikeres törekvéseinek megfelelően rövidesen hatályba lépő 1874. évi XXXIII. te. - kifejezetten elrendelve a nyílt és előszóval történő szavazást - annak a továbbiakban már az elvi lehetőségét is kizárta. Mindazonáltal a titkos választás mint koncepció abban az értelemben eleve kudarcra ítélt vállalkozásnak látszott, hogy demokratikus norma és szocializáció híján a választó nem tudta betölteni a váratlanul nyílt „szabad teret”. Ebben a hirtelenjében kiszélesedő sajtónyilvánosság sem tudott a segítségükre lenni, s persze az nem is arra volt hivatva. A titkos szavazás biztosítására - gyakorlat, valamint a korszakból vett minták és példák nélkül - a lebonyolító apparátus sem volt kellőképpen felkészülve. A választók - elvi - többletjogosítványainak érvényre juttatására a választás helyszínén, a bizottságok előtt - különösen, ami a vélt visszaélések és sérelmek jogorvoslatát illeti - kevés esély mutatkozott. A szavazás tisztásága felett elvben őrködni hivatott testület ugyanis - bár ezt a képet a fenti beszámoló értelmében Daray választási elnök működése kissé árnyalja - már-már „hagyományosan” és alig burkoltan maga is a mandátum sorsát befolyásoló politikai szándékot közvetítve látta el feladatát. Emellett a korabeli szokásoknak és lehetőségeknek megfelelően az egyes települések azonos pártállású szavazópolgárai csoportosan érkeztek a főhelyre, így mozgásukkal együtt politikai orientációjuk is lekövethető volt. Azonban annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy szavazatnyereség szempontjából a vármegyét irányító baloldal számításai egészében véve mennyiben váltak be, további kutatáso__________________NYÍLT TITKOK... - Egy „titkos” parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872) 56 FARKAS Katalin, 2013. 1293. 463
