Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
Toldi Lóránt kát igényel. Ezt azonban jelentősen megnehezíti a választási jegyzőkönyvek adott időszakra vonatkozó szinte teljes hiánya vagy pusztán esetleges fellelhetősége. Ami azonban bizonyos: a Balközép súlya - a képviselői helyeket illetően - megmaradt, a Deák-párti kerületek száma pedig eggyel még nőtt is. A pataji kerület „vörös foltja” az akaratnyilvánítás után még magányosabban festett a vármegye térképén, ugyanis radikális 48-as mandátumszerző a korábbiaknál is kevesebb, ezen kívül mindössze kettő (a ceglédi és a félegyházi kerületből) akadt a megyében. Ráadásul a megváltozott jogi környezetben rendezett következő, 1875-ös általános választáson Szederkényi Nándor57 bukásával a 48-as párt már elveszítette a dunapataji kerület képviseletének jogát is. A titkos választás mint eljárás leginkább a már meglévő, sőt a későbbiek folyamán tovább örökített rendszerhibákat segítette még inkább felszínre, lényegében azonnali vagy távlati következmények nélkül. Persze - mint láttuk — már önmagában a titkos voksolás elrendelése is politikai döntés volt, és nem feltétlenül azt a célt szolgálta, hogy a választók pártállásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadságuk teljességében nyilvánítsák ki akaratukat. Ugyanakkor ezzel az akkortájt egyedinek számító lebonyolítási formával az 1848 és 1910 között rendezett általános képviselőházi választások és kampányok érzelmi, tudati és hivatali manipulációval terhelt miliőjéből nem kirívó, mégis egyedi és különleges fejezete íródott meg - és maradt fenn a sajtó hasábjain. Utóbbi történeti értéke ekképp több a pusztán eseményeket rögzítő választástörténeti forrásénál, megőrizte egyúttal a korabeli politikai kultúra fontos jegyeit is. 57 Szederkényi Nándor a Vidats János tragikus halála okán megüresedett mandátumot időközi választáson nyerte el, 1873 decemberében. 464
