Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
Toldi Lóránt vonultán élő, soha meg nem házasodó, jelöltként többszörösen kudarcot valló, bár helyben igen módos Nagy Ignác felléptetése a Deák-párt sárközi hívei33 részéről sem igen lehetett több kényszermegoldásnál. Hogy a polgári önszerveződést nem kis részben az élénken politizáló polgárok tartották mozgásban a választókerület dunapataji központjában, azt a 48-as Kör esetén túl a mindössze néhány hónappal korábban, az év januárjában alapított Haladási Olvasókör esete is bizonyítja. Az alapszabály egy-egy félmondatos utalása szerint a kör tulajdonképpen a helyi katolikus közösség első önszerveződési kísérlete volt. Sőt, egy olyan társadalomban, ahol a felekezeti hovatartozás nagyban meghatározta a politikai orientációt, létrejöttét a 48-as körre adott katolikus válasznak is tekinthetjük. A soraiba 18. életévüket betöltő, „becsületes jellemű”, egy forint alapítási és két forint éves tagdíjat fizetni hajlandó férfiakat váró egylet célját mindenesetre a következőkben jelölték meg: „illedelmes társalgás, olvasás, és kölcsönös eszmecsere által az életben szükséges ismeretek felfogását, gyarapítását, és hasznosítását, az alkotmányos élet fejlesztését, az egyetértés és egymás iránti bizalom eszközlését czélzó, s erkölcsös, mulatságos idő töltéssel szórakozást nyújtó magán egylet". Vajda János, a korábbi, minden valószínűség szerint katolikus vallá- sú mezővárosi esküdt elnöklete alatt működő kör alapszabálya - beszédesen - feloszlása esetére az egyleti könyvtár római katolikus iskolába történő „betéteiéről” rendelkezett.34 A másik két helyi egyesületi kezdeményezéshez 33 „A dunapataji orsz. képviselőválasztásokról”. Kalocsai Néplap, 1901. november 24. 3., valamint HANG Ferenc, 1885. 55-57. Nagy Ignác ismételt elindításában a későbbi sajtóbeszámolók szerint a „Skupcsina” néven ismert, nagyobbrészt Deák-párti elkötelezettségű tagokból álló kalocsai asztaltársaság játszotta a főszerepet. A „délutánonként egymásnál fölváltva összegyűlő”, „különféle társadalmi állású és foglalkozású egyénekből" álló közösséget többek között Újhelyi József, Apáthy Gyula szolgabíró, Dúzs Lajos ügyvéd, egykori pataji főjegyző, Gajáry Antal magánzó, később megyei főszolgabíró, Gajári Ödön országgyűlési követ édesapja, a Kalocsai Lapokat szerkesztő Hang Ferenc és Gaszner Lajos ügyvédek, Halmai Károly közgyám, Móder Ferenc földbirtokos, valamint Nyitray Ignác városi főjegyző alkotta. A „közjó s azzal a magán érdekeknek is előmozdításán" fáradozó társaság viszonya a jelölthöz igen ellentmondásosan alakult. Előbb lényegében megegyeztek, hogy közös erővel távolítják el a helyi közéletből az őket „városi és vidéki érdekű ügyeikben, úgyszintén politikai törekvéseikben” akadályozó „dúsgazdag, de fösvény és végtelenül önző agglegényt", aki ráadásul a „haladásnak is útjában állt". A választást megelőzően azonban addigi álláspontjukat megváltoztatva mégis az egykori keceli képviselő személye mellett törtek lándzsát. 34 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K 150. 326. cs. 13 970/1874. Polgári kori egyesületek. A dunapataji Haladási Olvasókör iratai. A Haladási Olvasókör 1872 januárjában kelt alapszabálya. Az egyleti alapszabály jóváhagyására azonban csak 1874-ben kerülhetett sor, miután a megyei alispán, kis korrekció után két ízben is felterjesztette azt a Belügyminisztériumba. 452
