Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
1 ünnepély” keretében alakította meg népes, több mint száztagú pataji és keceli kerületi központi bizottságát és vidéki bizottságait. Nagy Ignác „ajánlott képviselőjelöltnek választói körébe való meghívására” az „általános lelkesülés szülte éljenzések lecsillapulása után” harminctagú bizottmányt választottak, amelynek Z. Kis János és Tüzkű (Tűzkő) Imre személyében két azonosítható pataji tagja is akadt. Az 1848 és 1865 után harmadszorra is kerületi képviselőjelölté lett Nagy Ignác „választói legnagyobb lelkesedése között, egyszerű, de megható beszédben” adta elő programját.28 Szabály Antal baloldali közlönyének élce nem váratott sokáig magára: „A jobboldal képtelenségből választott jelöltjéért a veterán szobatudós[l] Nagy Ignácért elindult néhány önmagával meghasonlott választó [...], hogy meghívja őt a választók paprikás húsos és boroshordókkal ellátott tanyájára. A negyvenkilences nehéz időkben és sok válságos napon szorosan megőrzött rideg29 tanyából megindult a képviselőjelölt a vele lévő gyászsereggel végig haladva Kalocsa város főutcáján [...] Megérkezve az áldomásos helyre a képviselőjelölt elmondta: Tisztelt választópolgárok! és végül: Éljen a haza! [...] amiket ezen kívül mondott nem méltóak arra, hogy nem a történelem, hanem még csak e lapok hasábjain is feljegyeztessenek. Következett ezután dínomdánom, úgy a komlókertben, mint a vendéglőben, melyekből azonban a képviselőjelölt jónak látta odébb állani, búcsút véve a kapufélfától és távozván a nőtlenségi tanyába [.. .]”.30 A cseppet sem elfogulatlan, ugyanakkor érzékletes beszámoló sejtetni engedi, hogy a jelöltállítási válság nemcsak a 48-asokat sújtotta. A Nagykárolyban (ma: Cáréi, Románia), katolikus köznemesi családban született Nagy Ignác (1801/1802-1883) jelölttársaihoz hasonlóan ugyancsak rendelkezett negyvennyolcas múlttal, kalocsai ügyvédként ugyanis - habár Dunapatajon is fellépett - az első népképviseleti választáson a keceli kerület képviselőjévé választották.31 1848-1849-es képviselői tevékenysége azonban nem maradt különösebben emlékezetes, Debrecenbe és Szegedre már nem követte az országgyűlést. A forradalom és szabadságharc alatti politikai szerep- vállalását a későbbiekben nemhogy kamatoztatni nem akarta, hanem inkább arra törekedett, hogy eme „botlása” ne vágja el további érvényesülése útját. A birtokára visszavonult jogász magatartását a Bach-korszakban jónak ítélték, közhivatalt is betölthetett. A fennmaradt forrásokból azonban egy zárkózott, labilis személyiség képe rajzolódik ki. Rendőrségi kartonja szerint még 1845- ben „őrületbe esve” megölte Lujza nevű nővérét.32 1872-re az elaggott, vissza__________________ NYÍLT TITKOK... - Egy „titkos” parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872) 28 „Jobboldali gyülekezet Kalocsán”. Sárközi Lapok, 1872. május 5. 2. 29 A „rideg” szó itt nőtlen értelemben szerepel. 30 „Gyászmenet Kalocsán”. Soltjárási Közlöny, 1872. május 16. 2. 31 PÁLMÁNY Béla (szerk.), 2002. 589. 32 Uo. 590. 451
