Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)
Toldi Lóránt vatott. Kalocsán 1869-ben alakult meg az Olvasókör, 1873-ban pedig a 48-as Baloldali Olvasókör. Feltehetően utóbbi esetben is a függetlenségi szimpátiával bíró tagság kezdeményezte névváltozással állunk szemben. Az 1872-es választásokat mintegy felvezette a dunapataji 48-as Olvasókör 1871. december 24-én tartott tisztújító közgyűlése. A jelenlévők a helyi közéletben ismert, az 1872 tavaszán, a mezővárosi rang elvesztésével járó közigazgatási reform következményeképp megalakuló községi képviselőtestületbe is bekerülő K. Taba Józsefet választották körelnöknek, aki „szent kötelességének eleget téve” azonmód indítványozta is Kossuth Lajos tiszteletbeli elnökké választását. Mondván, „a kör fennállása óta mindig azon eszmékért rajongott, a melynek megteremtője mind ez ideig idegen földön kénytelen bolyongni". A javaslatot a nagy számban jelenlévő tagság „szűnni nem akaró éljen Kossuth Lajos felejthetetlen nagy hazánkfia kiáltások" közepette fogadta el.10 11 A Kossuth-kultusz" Dunapataj politizáló közvéleményén túl a helyi paraszti társadalom körében is elterjedt. Egyidejűleg figyelhető meg a kultusz - az öntudatos református közösség sajátosságain alapuló - spontán kibontakozása és irányított, pártpolitikai célokat szolgáló terjesztése. A dunapataji választókerületben az 1872-es választásokat megelőzően megindult korteskedés annak nyilvánvaló politikai vetülete mellett igazi sajtótörténeti jelentőséget is kapott. Az 1872-es választások idejére jutott el ugyanis a pártok beágyazottsága arra a fokra, hogy a politizáló közvélemény és polgárság nézetei kifejtésére és propagálására - Kalocsán első ízben - lapot indítson. Ekkor, ha rövid időre is, egészen színessé vált a helyi sajtópaletta, a választók majd mindegyike megtalálta a maga ízlésének megfelelő orgánumot. Mindez a nyitás persze nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a különböző politikai oldalak a sajtón keresztül a választók szélesebb rétegét vonják befolyás alá, és soraikat szorosabbra zárják. Első ízben valóságos reto- rikacsörték zajlottak, immár nyílt színen. Ezek a lapok sok tekintetben a ma ismert, pártokhoz vagy jelöltekhez köthető időszaki választási kiadványokhoz hasonlítottak, jóllehet a korabeli példányszámok nem vetekedhettek akár csak a dualista korszak utolsó évtizedeiben tapasztalható mértékkel sem. Az erősen irányított tájékoztatás ellenére azonban az információ önmagában is hozzáférhetőbbé vált, átlépve a politikai gyűlések kereteit. Ebben az értelemben tehát modernizálódó politikai kampányról beszélhetünk. 10 „Olvasói levél. Duna-Pataj, decz. 24.” Magyar Újság, 1872. január 5. 2. 11 A kultusz csúcspontját, egyben tárgyiasulását még az egykori kormányzó halála évének őszén, 1894. december 16-án az országban a másodikként felállított Kossuth- mellszobor jelentette. 446
