Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Toldi Lóránt: Nyílt titkok. Egy "titkos" parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)

I

volt titkára, Rákóczy János személyében egyaránt radikális 48-as politikus nyerte el a pataji mandátumot. Az ellenzéki képviselők sora majd csak az 1875-ös akaratnyilvánításkor szakadt meg. Mindenesetre a dualista államjogi keretek létrejötte utáni években az 1848-as (sőt 1849-es) eszmei alappal bíró ellenzék - főképp a Balközép révén - még rendelkezett azzal a potenciállal, hogy akár számszerű alternatívaként is megjelenjen a választásokon, a kormányzó többség jelöltjeivel szemben.4 Bizonyos értelemben így a kortézia és a voksolás valódi téttel bírónak tetszett, ráadásul a 48-as alapállás még - többek között a társadalom széles rétegeiben indulatokat gerjesztő kiegyezés időbeni közelsége miatt - nem távolodott el az eredeti célkitűzésektől oly mértékben, mint később a függetlenségi eszmeiség és a Kossuth-kultusz. Utóbbiak később már sokkal inkább egyfajta hagyományokon nyugvó és identitásalkotó polgári virtusként jelentkeztek. Ez a folyamat éppen az 1860-1870-es évek fordulóján kapott a pataji társadalomban is lendületet.

A 48-as eszmeiségnek ekkor már egy évtizede létezett egyesületi kerete a választókerület központjában. A szabadságharc bukása után kiépült neoabszolutizmust megszakító, az „alkotmányos idők” ismételt eljövetelével kecsegtető 1861-es esztendő közéleti felpezsdülése a mezővárosban is lökést adott a politizáló polgárság önszerveződésének. Az 1852. évi, politikai egyesületek alakítását tiltó egyleti törvény hatálya ellenére az 1861-es választások idején már létrejött néhány szervezet az országban, amelyek - ha elnevezésükben kerülték is az árulkodó utalásokat - lényegében politikai jelleggel működtek.5 Az alföldi mezővárosokra jellemző olvasókör-szervezésből6 nem maradt ki Dunapataj sem. A választások végeztével a figyelem ugyanis a parlamentnek és az uralkodónak az ország további sorsa alakulását meghatározó párbeszédére irányult. A polgárság ezt a sajtón keresztül kísérhette figyelemmel, és az olvasottak alapján értékelhette. A helyi „Olvasó Egylet” 1861. június 28-án alakult meg a mezőváros első emberének, a mindössze néhány hónappal korábban megválasztott zsellér-bírónak, Lőrincz Istvánnak az elnökletével.7 A kör politikai orientációját végül az 1870. október 23-án tartott közgyűlésén vállalta fel hivatalosan is, amikor nevébe felvette a 48-as előtagot.8 Az aktus minden valószínűség szerint a jó két évvel korábban Madarász József vezetésével megalakult (majd 1870-től nevét az „Országos” előtaggal is használó)9 1848-as Párttal való politikai közösségvállalást is jelezni volt hi__________________NYÍLT TITKOK... - Egy „titkos” parlamenti választás és sajtója a dunapataji választókerületben (1872)

4 BOROS Zsuzsanna-SZABÓ Dániel 1999. 139.

5 SZABÓ Dániel, 1992. 219.

6 Uo. 223.

7 SCHILL Tamás, 2007. 14.

8 Uo. 15.

9 VIDA István (főszerk.), 2011. 35.

445