Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
ADALÉKOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI HITOKTATÁS HELYZETÉHEZ AZ 1950-ES ÉVEKBEN tanulási motivációira, hiszen ezekkel a beavatkozásokkal elvették a kedvét a diákoknak attól, hogy felvegyék a hittant kötelező, illetve tanulandó tárgynak. Az iratok alapján úgy tűnik, hogy a mind a gyerekeknél, mind a hitoktatónál jelentősen megcsappant a tanításba, illetve a tanulásba vetett bizalom. Télen fűtetlen helyiségekről is tudunk, és arról is, hogy a gyermekeknek nem volt sem Bibliájuk, sem énekeskönyvük.32 Több lelkész panaszkodott magukra a diákokra is. „Kevéssé tanulnak, tulajdonképpen az órán tanulnak csak, részben a gyermekek lustasága, részben pedig az otthoni munka miatt.”33 Természetesen nem sokat csodálkozhatunk ezen. Ha a gyerekeknek rendszeresen dolgozniuk kell a családi birtokon a megélhetés érdekében, akkor a tanulásra sem idő, sem energia nem marad kellő mértékben. Ráadásul gyakran még az utolsó órákat sem hagyták meg a hitoktatás céljára, ugyanis sok iskolán kívüli óra, néptánc, mozi illetve az egyéb ideológiai órák is erre az időpontra estek.34 35 Nemcsak a hittanórák, hanem az elméletileg tiszteletben tartott istentiszteletek és misék időpontja sem volt szabad. Már 1949-ben olvashatjuk, hogy a „presbitérium sajnálattal állapítja meg, hogy a vallás szabadsága ellenére is a legtöbbször akadályozva van ifjúságunk az istentiszteleten való részvételben. A vasárnapi istentiszteletek ideje alatt rendszerint olyan ünnepélyek vannak, melyeken a részvételfeltétlenül kötelező. Ebből nyilvánvaló, hogy nem választhat szabadon a gyermek az istentisztelet és az ünnepély között”.35 A fentebb elmondottak nemcsak az istentiszteletekre, hanem a hittanórákra is érvényesek voltak. Mindezek mellett az ideológiai különbségek is megjelentek. „Az új világszemlélet káros hatással van azokra a gyermekekre, akiknek szülei új gazdák. Ellene nem lehet jóformán semmit sem tenni.” Ez annyit jelentett, hogy kezdett kialakulni egy új, erősen kommunistaérzelmü társadalmi réteg, amely nyíltan és aktívan támogatta az MDP politikáját. A hitoktatás elleni korlátozó tényezők sorába illeszkedik a „perszonális agitáció”. Ezt a nyomásgyakorlási formát több részre, több tényezőre oszthatjuk. Egyike volt a már említett beiratkozási presszió, a másik pedig a családlátogatásnak nevezett ismerkedési, befolyásolási tortúra. A népnevelők illetve a párt aktivistái főként - de nem kizárólag — azokat a családokat keresték fel, akik a korábbi években már beíratták gyermeküket hittanra. Kötelező feladatként írták elő az agitátoroknak, hogy szervezzenek egyre több és több családlátogatást, és kövessék figyelemmel azokat a diákokat, akik hittanra járnak. Külön figyelmet kellett azokra a diákokra fordítani, akiket ingado32 KREL 1/4. h. Hitoktatási iratok. 3. doboz, vegyes iratok. Jelentés a vallásoktatási és gyermekmissziói bizottságtól az 1949/50-es iskolai tanévben végzett munkájáról. 33 KREL Hitoktatási iratok. 1949. április 9. 34 KREL Közigazgatási iratok. 1951. február 4. 35 KREL Presbiteri jegyzőkönyv 1948-1956. 1949. szeptember 12-i bejegyzés. 437
