Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Sóber Péter: Adalékok a Bács-Kiskun megyei hitoktatás helyzetéhez az 1950-es években
Sober Péter lező. A református hitoktatóknak jóval kevesebben, heti 12 órában határozták meg a kötelező óraszámot. A tanítóknak a tervezett tanmenetet be kellett adniuk előzetes átnézésre a megyei tanácshoz. Ennek persze sok jelentősége nem volt, hiszen egyrészt majdnem mindegyik ugyanazt tartalmazta feleke- zettől függetlenül, másrészt az elbíráló káderek többsége nem volt teológiailag vagy történelmileg képzett, így érdemi hozzászólást sem tudtak tenni. Hittan egyébként csak ott- indulhatott (akár osztály, akár iskola tekintetében), ahol legalább 10 fő kérte azt. Az 1950-es tanévben ezzel még nem volt gond. Néhány falu esetében rendelkezünk pontos adatokkal. Mátételkén 30 fő, a hercegszántói iskolában 226 fő jelentkezett hittanra, a beiratkozott 492-ből. Csólyospáloson a beiratkozott 408 gyermekből 262 fő szeretett volna hittant tanulni. A dunatetétleni iskolába 166 fő iratkozott be, ebből 130 kívánta a hittant tantárgyként tanulni. Az alpári (ma Tiszaalpár) és a polyáktelepi iskolába 254 gyermek iratkozott be, nem tudni hányán iratkoztak be hittanra, forrásunk szerint talán mindannyian. Dunapatajon 166 gyermekből 130 kívánt hitoktatásra járni, Géderlakon a 213 főből 194.13 A jánoshalmi általános leányiskolában 392 fő iratkozott be hittanra, akiket 14 osztályba soroltak be. Problémát jelentett ugyanakkor, hogy nem volt annyi tanár, amennyi el tudta volna látni mind a 14 csoport oktatását. Összesen 397 állami általános iskola és 7 gimnázium jelezte, hogy intézményükben igény van a hitoktatásra.14 Úgy véljük, hogy ezek igen jelentős számok, amelyeket a helyi pártvezetés sem nézhetett tétlenül. A számok azt is jelzik, hogy a tömegekben, a vidéki emberekben még élt a vágy arra, hogy vallásos oktatásban részesítsék gyermekeiket. A kommunista propaganda tehát még nem volt elég meggyőző, ráadásul a koalíciós időszakban a Rákosi Mátyás vezette MKP, majd MDP folyamatosan pártja demokratizmusát sulykolta, ezért az egyházak elleni fellépés csak a tanácstörvény kihirdetése után erősödött fel igazán. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a párt engedményekre is hajlandó volt. A solt-járáspusztai általános iskola nem kapott engedélyt hitoktatásra, mert - egy adminisztrációs hiba miatt - csak 9 gyermek jelentkezett hittanra. Később kiderült, hogy a valós szám ennek többszöröse, összesen 54 fő volt, így utólag az iskola megkapta a hitoktatás lehetőségét.15 A hitoktatás elleni támadások ugyanakkor fokozatosan meghozták eredményüket. 1952-ben Kalocsán - amit a kommunisták az egyik legreakci- ósabb Bács-Kiskun megyei városnak tartottak - mindössze 68 diák, az összes tanuló 10 százaléka iratkozott be hittanra, míg Kecskeméten 15 százalékot tett 13 MNL BKML XXIII. 11. 100-6-40/1950. 14 MNL BKML XXIII. 2. a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Titkárságának iratai. Bizalmas és TŰK iratok (a továbbiakban: XXIII. 2. a.) 1100-6-25/1950. 15 MNL BKML XXIII. 11. 1100-6-34/1950. 430
